Ideje a nevetésnek

A magyar és a világirodalom szép számmal büszkélkedhet nevettető szövegekkel. Ezek túl azon, hogy viccesek és jókedvre derítik az olvasót, komoly társadalmi bírálatot és bátor észrevételeket is tartalmaznak. Nézzünk most ötöt az elmúlt röpke pár száz évből.

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

Bár a több száz éve íródott szöveg nyelvezete miatt nem tartozik a legkönnyebben emészthető olvasmányok közé, aki veszi a fáradságot és átadja magát a Fazekas teremtette világnak, Lúdas Matyi élete kalandos pillanatainak, próbáinak, kifundált „bosszútréfáinak”, tartós örömöknek nézhet elébe. A manapság kapitalista jelzővel illetett Döbrögi alakja örök figura mind az irodalomban, mind az életben, megleckéztetése az igazság pillanatnyi felvillanása, a világ elgörbült tengelyének helyreállása. Népmesei motívumok és sűrű nyelvi gazdagság, játékosság a halhatatlan szöveg csábereje, mai napig érvényes humora.

Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben

Nincs az a nehéz, reménytelen helyzet, amikor Rejtő Jenő valamelyik könyve ne jönne jól. A Vesztegzár a Grand hotelben nem hétköznapi alakjai, bonyodalmai, remekbe szabott párbeszédei mindannyiunknak feledhetetlen élményt adnak. A regényből a hatvanas években film készült Meztelen diplomata címen, olyan színészekkel, mint például Márkus László, Garas Dezső.

Heltai Jenő: A néma levente

A verses dráma műfaja a századforduló magyar irodalmából alighanem Heltai Jenőnek állt a legjobban. Szerelem, hódítás, behódoltság a darab kulcsmotívumai, valamint az ezekből származó bonyodalom. Heltai végig fenntartja a figyelmet és tesz róla, hogy izgalommal kövessük nyomon a középkorban játszódó, friss és életteli események alakulását. Magáról a műről nem kisebb tekintély, mint Márai Sándor is elismeréssel nyilatkozott.

Puskin: Lakoma pestis idején

A nehéz pillanatok foglya mi jobbat tehet, mint hogy Puskinhoz nyúl, aki az orosz romantika behavazott tájai és férfias, hősies helytállást tanúsító tettei, gesztusai mellett mást is kínál, méghozzá humort, fergetegesen és ironikusan, ráadásul olyan helyzetben, amikor senki nem várná: pestis idején. Az eredetileg Lothár László fordításában napvilágot látott, 1830 őszén Bolgyinóban írt darab Térey János friss és lendületes fordításában szintén elérhető.

Boccaccio: Dekameron

A reneszánsz irodalom egyik legnagyobb alakjának tekintett Boccaccio a firenzei pestis idején játszódó remekműve szereplői kényszerhelyzetüknél fogva humoros és erotikus, szerelmi történetek mesélésébe fognak, az emberi gyarlóság, lelemény és életszeretet kacskaringós és nem mindig világos útjait járva be. Boccaccio nem fél leleplezni kora visszásságait, nem riad meg attól, hogy ítéletet mondjon a különben köztiszteletben álló, a társadalomban fontos helyet elfoglaló, azonban velejéig romlott személyekről. Aktuálisabb, mint valaha.

Nyitókép: jelenet a Meztelen diplomatából, Rejtó Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének filmváltozatából.