Az 53 magyar film című filmklub-program sikere után a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata javasolt egy újabb filmválogatást, ezúttal a magyar dokumentumfilm történetéből ? jelentette be a szeptember 1-jén tartott sajtótájékoztatón Buglya Sándor, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője, aki kulisszatitkokat is elárult. Filmesztéták és filmtörténészek véleményére alapozva született meg a száz címet tartalmazó lista, amely a magyar dokumentarizmus kiemelkedő műveit gyűjti össze. Hogy miért nem 53 filmet választottak ki? Nos, azért, mert hamar bebizonyosodott, hogy lehetetlen ? mondta Buglya Sándor, akinek megállapításával Kelecsényi László filmtörténész, a filmklub egyik házigazdája is egyetértett. Elmondták azt is: a kilencven dokumentumfilmből és tíz dokumentum-játékfilmből álló sorozat célja, hogy bemutassa a magyar dokumentumfilm progresszív irányzatait és olyan egyéni teljesítményeit, melyek a dokumentumfilmes forma lehetőségeit tágították, vagy épp tematikailag hoztak újat. A válogatásba került alkotások úttörő művek, rendezőik nyitottságát, társadalmi problémák iránti érzékenységét, sok esetben bátorságát dicsérik.
A tematikus csoportokba osztott filmek vetítése 2014-ben indult és az MMA támogatásával valósult meg. Az első tíz blokkot az Uránia Nemzeti Filmszínház mutatta be, ám egy sajnálatos baleset (a terem beázása) miatt nem tudott otthont adni a további vetítéseknek. Nagy öröm tehát, hogy a kényszerű technikai szünet után 2017 őszén a Premier Kultcaféban folytatódhat a sorozat az utolsó három blokk (XI. Költészet és valóság, XII. Művészet és hatalom, XIII. ?Szép új világ?) vetítésével.
A sajtótájékoztatón Kelecsényi László, a Költészet és valóság című blokk házigazdája elmondta, a 100 magyar dokumentumfilm (1936-2013) sorozat valójában egy filmklub, mellyel a készítők fontos célt szeretnének beteljesíteni: közösségi filmélményt kívánnak nyújtani, hiszen ?a közösségi mozizás kihalóban van?, ez pedig sajnálatos dolog. Olyan, melybe nem szabad belenyugodni! Épp ezért különleges az MMA filmklubja, mely amellett, hogy a dokumentumfilm műfajának jeles és reprezentatív darabjait vonultatja fel, életben tartja a filmklub formátumát is. Kelecsényi László boldogan jegyezte meg: azok, akik az Urániában törzsvendégei voltak a filmklubnak, már többször is érdeklődtek, mikor folytatódik. Ez jól mutatja, hogy bár nehéz dolog a ?közösségi mozizás? megvalósítása, nem szabad lemondani róla.
Kelecsényi László megemlítette: a Költészet és valóság című blokk első, szeptember 4-ei estjén George Höllering Hortobágy című, 1936-os dokumentumfilmje, valamint Szőts István Kövek, várak, emberek című műve lesz látható, a vetítés előtti beszélgetésen pedig Szekfű András filmtörténész, az utolsó két blokk (XII. Művészet és hatalom, XIII. ?Szép új világ?) házigazdája vendégeskedik. A blokk további alkalmain Gyöngyössy Imre, Sára Sándor, Zolnay Pál, Bódy Gábor, Gaál István, Vadász János, Huszárik Zoltán, Gyarmathy Lívia, Szirtes András, Tóth János, Jancsó Miklós és Grunwalsky Ferenc filmjei kerülnek sorra, és olyan vendégek teszik tiszteletüket a Premier Kultcafé mozitermében, mint Sára Sándor filmrendező, Tímár Péter filmrendező, Mátis Lilla filmrendező, Szirtes András filmrendező, valamint Kende János operatőr.
Szekfű András filmtörténész arról beszélt: a Művészet és hatalom című blokk Kovács András Extázis 7-től 10-ig című, 1969-ben készült alkotásával veszi kezdetét. Különleges alkotásról van szó ? jegyezte meg Szekfű András a beatkorszak jelenségeit vizsgáló film kapcsán és kiemelte: Kovács András munkája szembesít minket azzal a ténnyel, hogy volt Magyarországon egy korszak, amikor politikai kérdés volt, hogy szabad-e beatzenét hallgatni. A sorozatban ezután következő négy film inkább visszatekintő jellegű: a résztvevők Gulyás János Ismeretlenek, Kisfaludy András Elszállt egy hajó a szélben, Péterffy András Mozgóképregény ? avagy a Korbuly család XX. százada és Jelenczki István Eszmélet után című alkotásait tekinthetik meg. A Művészet és hatalom címet viselő sorozat filmjei tehát főleg a pártállam négy évtizedével foglalkoznak, de van kitekintés 1945 előttre és a rendszerváltás utánra is. A ?Szép új világ? című blokk a rendszerváltás utáni időszak jelenségeit mutatja be ? hangsúlyozta Szekfű András és kitért arra: az érdeklődők Almási Tamás Tehetetlenül, Schiffer Pál Elektra Kft., Fekete Ibolya Az apokalipszis gyermekei I-II. és a Bolse vita című filmjét, továbbá Zsigmond Dezső Élik az életüket című munkáját láthatják.
A program szervezője a Dunatáj Alapítvány, amely 1994-ben alakult értékes dokumentumfilmek elkészítésére és a filmek nézőkkel való kapcsolatának elősegítésére. Péterffy András rendező, a Dunatáj Alapítvány elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ?a dokumentumfilm a társadalom lelkülete kell, hogy legyen?, mert fantasztikus kincs, amely által újra felfedezhetjük a világot. ?Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy az emberek megtalálják a dokumentumfilmet? ? tette hozzá, majd így szólt: ha jó helyen, megfelelő módon kívánjuk elérni a közönséget, akkor ?közel tudjuk vinni a dokumentumfilm műfaját az emberekhez?. Erre ad lehetőséget az MMA filmklubja, melynek 2017 őszétől a Premier Kultcafé moziterme lesz a helyszíne. Gaál Andrea, a Premier Kultcafé programigazgatója örömét fejezte ki és megjegyezte: elkötelezettek az iránt, hogy népszerűbbé tegyék a közösségi filmnézést. ?Úgy gondolom, jó házigazdái leszünk a filmklubnak és remélem, hogy lesz folytatás.? Ehhez kapcsolódva Buglya Sándor elárulta, a sorozat nyomán az MMA egy kötet megjelentetését is tervezi, 2018-ban pedig magyar animációs filmekkel folytatódik a sorozat.
Az MMA 100 magyar dokumentumfilm (1936-2013) válogatásának utolsó három blokkja kiváló alkotásokkal és szakemberekkel várja a közönséget, mi pedig megígérjük, Jöjjön divatba a filmklub! cikksorozatunk keretében ősszel a Premier Kultcaféba is ellátogatunk.
A vetítések szeptember 4-étől december 18-áig hétfőnként este 18:00-kor kezdődnek a Premier Kultcafé mozitermében. Az előadást minden alkalommal beszélgetés követi egy-egy meghívott alkotó vagy szakértő részvételével.
A sorozat házigazdái: Kelecsényi László és Szekfű András filmtörténészek
A részletes programot itt találják.
Kultúra.hu
