Befejeződött a Tamási Áron-emlékév programsorozata, ebből az alkalomból köszöntötte A. Szabó Magdát, a megemlékezést kezdeményező Tamási Áron Közhasznú Alapítvány elnökét a december 17-i Vitéz lélek előadása előtt Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.
„Őszinte nagy öröm volt látni az elmúlt évben, hogy megmozdult a világ Tamási Áron életműve körül” – idézte fel A. Szabó Magda, a Tamási Áron Közhasznú Alapítvány elnöke a programsorozat kezdeteit. „A múlt év őszén Hadnagy Jolánnal, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetőjével karöltve kerestük meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, hogy támogatást nyerjünk a terveink megvalósításához. Szerencsére ő első szóra mellénk állt. Így született meg az emlékév ötlete, amit a Magyarság Háza bonyolított le. Lelkes kis csapattal dolgoztam együtt, Murányi Amival, Huszár Orsolyával és Ablonczy-Wonke Borbálával, akikkel, úgy érzem, nagyon szép emlékévet hoztunk össze” – tette hozzá az elnök.
„A fiatalok bevonását az egyik legfontosabb feladatunknak tartottuk. Ezért is hirdettünk meg az év első felében irodalmi vetélkedőt, illusztrációs pályázatot, telefonos prózamondó versenyt a világ magyarsága számára.
Tamási élete a magyar sors minden szegmensére példa,
hiszen székely magyarként élt kisebbségben, élt Magyarországon, megtapasztalta, milyen Amerikában magyarnak lenni, úgyhogy bátran elmondhatjuk, hogy ő a világ magyarságáé, ezért is igyekeztünk mindenkit megszólítani a programokkal” – magyarázta A. Szabó Magda.
„Nagyszerűen sikerültek a vetélkedők, az irodalmi versenyen a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium csapatai taroltak, illusztrációs pályázati felhívásunkra is remek alkotások érkeztek az író műveihez. A prózamondó versenyen feltűnt két tüneményes testvér Kanadából, akik ugyan már kint születtek, de az édesanyjuknak fontos volt, hogy elsajátítsák a magyar kultúrát. Ezek mind-mind csodálatos élmények voltak” – mesélte.
„A Nemzeti Színház nagyon fontos partnerünk volt ebben az emlékévben, hiszen már akkor, amikor Potápi Árpád János meghirdette Marosvásárhelyen, január 22-én, a teátrum színpadát ellepték a fiatalok, akik az Ádámok és Évák ünnepén Tamási Áron darabjaiból adtak elő jeleneteket. Közülük a legjobbakat Gyulán is vendégül láttuk a Tamási Áron-napokon. Külön öröm volt számunkra, hogy az író egykori iskolájában, a már említett székelyudvarhelyi gimnáziumban az emlékévnek köszönhetően támadt fel újra a diákszínjátszás.
Megvalósítottunk emellett egy kerítéskiállítást a Magyar Művészeti Akadémiával közösen, amit az Andrássy úton láthattak az érdeklődők egészen a múlt hétig, a tablók másolatai pedig bejárták a Kárpát-medencét, bemutatkoztak Csíksomlyón, Tusványoson, a csíkcsomortáni verstáborban, Ausztriában, a Délvidéken, de Székelyudvarhelyen ma is mindennap elmennek előttük az ott élők, és természetesen ott vannak a szülőfaluban, Farkaslakán is. Ha számokban akarnám kifejezni, legalább kétszázezren látták ezeket a tablókat. A gyulai fesztivált említettem, itt öt előadás mutatkozott be az író műveiből.
Ősszel öt újabb színházi bemutató is megszületetett, több a határon túl,
közülük egy például Kolozsváron, ahová Tamási annak idején az első drámáját küldte. Kilyén Ilka színművésznő és lánya, Ritziu Ilka-Krisztina létrehoztak egy előadást Tündökletes világ címmel, amely az író gyermekkoráról szól. Kincses Elemér rendezésében ez a kis kamaraprodukció útnak indult a diaszpóra magyarságához, eddig nyolc helyen játszották a világban, Svédországtól Amerikáig. Szeptemberben gyönyörű születésnapi ünnepséget tartottunk Farkaslakán, a szülőháznál. Készült egy igazi kuriózumokat tartalmazó Tamási-emlékszám a Hitel folyóiratban, és megszületett több mint nyolcvan év után az Ábel-trilógia új, illusztrált kiadása, Szilágyi Varga Zoltán nagyszerű grafikáival” – sorolta az emlékév eseményeit A. Szabó Magda.
„Említettem már, hogy a Nemzeti Színház nagyon fontos szövetségesünk volt, az Ádámok és Évák ünnepén túl a színháztörténeti vetélkedőt is Tamási emlékének szentelte az intézmény, de megszületett a Tündöklő Jeromos előadása is a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban” – emelte ki az elnök. „Jelképesnek is mondható, hogy az emlékévet most a Vitéz lélek előadásával zártuk, mert ez volt a Vidnyánszky Attila vezetésével indult első évad első bemutatója 2013-ban a Nemzeti Színházban, azé a darabé, amely a hitről, a reménységről, az újrakezdésről szól. Az emlékév jelmondatául az írónak azt a gondolatát választottuk, hogy »Nincs módunkban kitérni a hűség elől«. Nagyon szeretném, ha mi, ma élők is méltók lennénk ehhez a gondolathoz” – fogalmazta meg A. Szabó Magda.
Nyitókép: Vitéz lélek. Fotók: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
