Nincs veszélyben a Néprajzi Múzeum építése – mondta Kemecsi Lajos. Az intézmény főigazgatója hozzátette: nem kereste meg a főváros új vezetése, a beruházásról szóló egyeztetések a Városliget Zrt. hatáskörébe tartoznak.
A Dózsa György úti épület több mint kétharmada a föld alatt kapott helyet, a munkálatok már a magasépítés szakaszában járnak, a föld alatti főlépcsősor is elkészült – számolt be róla Kemecsi Lajos. A jelenleg hatályos kormányhatározat értelmében 2020 júniusában kell kiköltözniük a Kossuth téri épületből, de ezt jövő év végéig meghosszabbítanák.
A Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) májusban átadott épületében még dolgoznak a raktártechnológia kialakításán, a tervek szerint kora tavasszal kezdhetik meg a tárgyak beköltöztetését. A főigazgató elmondta: a fő cél nem a mielőbbi költözés, hanem a múzeum vagyonának megóvása, a lehető legbiztonságosabb körülmények megteremtése.
Az új múzeumépületet nem terhelték tisztán raktározási funkciókkal – hangsúlyozta Kemecsi Lajos. A tárgyak döntő többsége az OMRRK-ba kerül, kivéve a kerámiagyűjteményt, amelyből csaknem négyezret kiállítanak a belépőjegy nélkül is megtekinthető kerámiatárban. A Dózsa György úti épületben kap helyet a könyvtár és az archívum is.
A tervek szerint 2021 decemberében veszik birtokba az új épületet. A múzeum munkatársai harmadik éve dolgoznak a gyűjteményi alapú állandó kiállítás koncepcióján, amely a magyar és nemzetközi anyagot együttesen mutatja be mintegy háromezer négyzetméteren. Az új épület kiállítótereinek összessége több mint négyszerese a múzeum Kossuth téri épületében rendelkezésükre álló helynek.
„A Néprajzi Múzeum az egyetlen múzeumi gyűjtemény közel s távol, amely tudja, mije van” – jegyezte meg a főigazgató, miután évek óta dolgoznak a műtárgyaik digitalizálásán, a csomagolás során QR-kóddal látják el a gyűjtemény minden egyes elemét.
Idén jelent meg a Néprajzi Értesítő századik száma, amely azon túl, hogy áttekinti a kiadvány történetét, a készülő állandó kiállítás tudományos-szakmai előkészítését szolgáló tanulmányoknak ad helyet – mondta Szarvas Zsuzsanna. A főigazgató-helyettes hozzátette: tanulmányt olvashatnak a kerámiatér koncepciójáról, számba veszik a gyűjtemény első világháborús tárgyait, szó esik a népművészet értelmezéséről, valamint az új épületbe tervezett gyerekmúzeum koncepciójáról.
Pálóczy Krisztina, a Néprajzi Múzeum hangtárának muzeológusa elmondta: online közzétették Bartók Béla gyűjtéseit a bartok.neprajz.hu oldalon. A látogatók egy helyen találhatják meg az 1909 és 1918 között rögzített hanganyagokat és az azokhoz tartozó kottákat, valamint a román gyűjtéseket térképes bontásban is.
„A népzenei gyűjtemény 4500 henger, ennek egyharmada Bartók Béla gyűjtése, melynek nagyobb részét a román anyag teszi ki. A 90-es évek végén kezdtük a hangzóanyagok és kották digitalizálását, azóta folyamatosan dolgozunk” – fogalmazott a muzeológus.
Idén lett volna százéves Kresz Mária, akinek alapvető szerepe van abban, hogy a Néprajzi Múzeum ma Közép-Európa legnagyobb kerámiagyűjteményével rendelkezik – fogalmazott Kemecsi Lajos. „Az ő munkássága előtt tisztelgünk egy online játékkal” – tette hozzá. A főigazgató hangsúlyozta: állandó kiállítótér híján az online jelenlétük erősítésén dolgoznak.
Fotók: a Néprajzi Múzeum új épületének látványtervei, forrás: Néprajzi Múzeum
