néprajz
Ha nem vigyázol, a huncut asszonyok levágják a bajuszod!
Az asszonyfarsang a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangi időszak utolsó, legönfeledtebb időszakához kapcsolódik, amikor mindent szabad volt az asszonyoknak, amit a férfiak is csináltak. Akár kocsmába is elmehettek.
Kékítőt old az ég vizében, avagy a kékfestés rövid története
Balázs Béla Az igazi égszínkék című meséjének főhőse a varázsrét búzavirágaiból mágikus erejű festéket készített, a megfestett felhőből eleredt az eső. A kékfestés is közel ilyen varázslatos világ.
Az emlékezetnek kulturális megerősítő szerepe van
Honnan ered a kulturális emlékezet fogalma? Mikor alakul ki? Mire vonatkozik, és van-e jól meghatározható tartalmi kerete? Voigt Vilmos néprajztudóssal és szemiotikussal beszélgettünk a témáról.
Meghalt Voigt Vilmos néprajztudós
2025. június 8-án, életének 86. évében elhunyt Voigt Vilmos, az ELTE BTK professor emeritusa, a Folklore Tanszék majd a Néprajzi Intézet vezetője.
Néma zongora, minimozi és körösfői fabútorok mesélnek Bartókról
A Csalán út 29. szám alatti villa, Bartók Béla utolsó magyarországi lakhelye egyszerre emlékhely, koncertterem és múzeum.
Az Év Múzeuma 2025 díj esélyese: a csongrádi Tari László Múzeum
Az Év Múzeuma címnek, melyet a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 1996 óta ítél oda, idén hat várományosa van. A versengés két kategóriában zajlik: kis és nagy múzeumok külön mérettetik meg magukat. A mezőny közgyűjteményei a művészettörténettől a régészetig, a pénzügyektől a színházig számos területet ölelnek fel. Következzen a kis múzeumok kategóriájából a csongrádi Tari László Múzeum!
Szolnok ispán öröksége címmel nyílt kiállítás
Közösségteremtő a Szolnok város első ismert említésének 950. évfordulója alkalmából rendezett, Szolnok ispán öröksége című kiállítás - közölte a közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár vasárnap a Szolnoki Galériában.
Miért haragszik Pongrác, Szervác és Bonifác?
A fagyosszentek egy hét lehűlést hoznak évszázadok óta májusban – nemcsak a Kárpát-medencében. Idén mintha előbb jöttek volna!
Sajnovics János óriási felháborodást keltett a magyar nyelv finnugor rokonságáról szóló elméletével
Kétszáznegyven éve, 1785. május 4-én halt meg Budán Sajnovics János csillagász, matematikus, jezsuita szerzetes, aki Demonstratio című munkájában elsőként vetette fel a magyar nyelv finnugor rokonságát.
Hogy kerültek viaszból készült testrészek a templomokba?
A templomokban, kegyhelyeken elhelyezett offerekhez az a hiedelem fűződött, hogy az a beteg testrész, amelyet ábrázol, meggyógyul, annak az asszonynak pedig, aki viaszból készült pólyás babát visz az oltárra, gyermeke születik.
Tülökverseny, kanászkoncert és felgyújtott trafik a népzenegyűjtés hajnalán
Milyen volt fonográffal dolgozni, kanászkoncerteken, tülkösversenyeken gyűjteni, és mi kellett ahhoz, hogy Bartók rájöjjön arra: a dallamok a népek közt oda-vissza vándorolva új és új életre kelnek?
Kettős életet élt a Bori notesz őrzője
Titkos kommunista létére bejáratos volt a Horthy-rendszer elitjébe, kutató létére kutatóintézetet oszlatott fel. Ki volt az az ember, akire Radnóti a Bori notesz verseit bízta?
Bőröndben utazik a Skanzen
Tíz éve járja az országot és a határon túli kistelepüléseket a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Bőröndmúzeuma. A múzeumpedagógiai nívódíjas foglalkozások 27 országhatáron túli és 52 hazai település iskolájába jutottak el az elmúlt tíz évben. Eddig több mint 11 ezer gyerek vett részt az órákon, amelyeken a magyar néprajzzal, életmóddal kapcsolatos ismereteket osztanak meg a diákokkal.
Mikszáth és Munkácsy is a nevét adta hozzá, pedig a monarchia PR-kiadványaként indult
Valódi tudományos értékű mű vagy politikai PR-kiadvány volt a közel két évtizedig kéthetente megjelenő, Jókai Mór szerkesztette Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben?
A zseni, aki pókokat rejtegetett a sörényében
A Néprajzi Múzeum legújabb időszaki kiállításán az utolsó polihisztorként is emlegetett Herman Ottó munkásságának kevésbé ismert oldalai is terítékre kerülnek.