?A falak bennem vannak? ? mondta Ország Lili. ?Én pedig azt mondom, Ország Lili bennem van? ? kezdte megnyitó beszédét Kolozsváry Marianna kurátor, aki már kisgyermekkorában megismerkedett Ország Lilivel és művészetével. ?Édesapám, Kolozsváry Ernő Ország Lili jó barátja és az egyik első gyűjtője volt? ? emlékezett vissza a kurátor, majd hozzátette: a sikereire is emlékszem, később pedig meg is értettem a művészetét. Bár 1944 tavaszán a koncentrációs táborba tartó szerelvényről megmenekült, ?a félelem és a szorongás falai örökre a lelkébe vésődtek?. Ki kellett festenie magából a vízióit, hogy képes legyen szembenézni a félelemmel, és le tudja küzdeni azt ? jegyezte meg Kolozsváry Marianna. Már tudom, ?soha nem érthetem meg teljesen Ország Lilit, a titok mindig az övé marad? ? mondta a kurátor, majd hangsúlyozta: ?mindnyájan végigjárjuk a labirintusunkat?, Ország Lili képeiben pedig felfedezhetjük a saját falainkat és azokat a falakat is, melyekbe életünk során beleütközünk.
Az Árny a kövön ? Ország Lili művészete című kiállítás két különlegességgel is szolgál. Egyrészt ? eddig még soha nem látott módon ? hazai és külföldi analógiákkal párhuzamban szemlélteti a művész látásmódjának alakulását. Másrészt a kiállításon Ország Lili eredeti elképzelésének megfelelően felépül a Labirintus, benne a több mint ötvendarabos Labirintus-sorozattal, mely ebben a teljességében még az 1980-as Ország Lili-emlékkiállításon sem volt látható. A Magyar Nemzeti Galéria tárlata a festő életművének legteljesebb bemutatására törekszik ? mondta a megnyitón Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, aki hangsúlyozta: a kiállításon látható Ország Lili 48 festményből és mintegy 60 monotípiából álló Labirintus-sorozata is, melyet a festő elképzelései szerint rendeztek sorrendbe. ?Ország Lili nem tartozik a könnyed, könnyen érthető alkotásokat létrehozó művészek közé, művészete azonban nem öncélú játék, hanem a megélt történelmi tragédiák feldolgozása.? Mindazok, akik ellátogatnak a Magyar Nemzeti Galéria kiállítására, ?elgondolkodtató, nem mindennapi sétát tehetnek Ország Lili képei között?, melynek végén ott várja őket a katarzis ? zárta beszédét Krucsainé Herter Anikó.
Ország Lili képeiről Mahler Leváltam a világról című dala jut eszembe, de különösen így van ez az önarcképével, mely számomra a magyar festészet legszuggesztívebb arcképe ? mondta Földény F. László esszéíró. Ezen a képen ?egy nő látható, aki valóban levált a világról, akinek nincs világa, hiszen ő maga a világ?. Első korszakában a falak játszották a főszerepet, melyekkel súlyos terhet rakott festészetére. Tehetsége azonban nem engedte, hogy leragadjon a szürrealizmusnál: falaiból városok lettek, azok pedig labirintussá váltak. Ország Lili Labirintus-sorozatában előre haladva ?egyre inkább a sötétség az uralkodó?. A sötétség, ahol egyedül a remény maradt.
Baán László, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója kiemelte: egy nagyszerű kurátor több évtizedes álmát valósították meg mindazok, akik ezen a kiállításon dolgoztak, Kolozsváry Marianna ugyanis tulajdonképpen Ország Lili művei között nőtt fel. Ezért biztosak lehetünk benne, hogy a tárlat Ország Lili elképzelései szerint valósult meg ? jegyezte meg, majd a következő szavakkal invitálta a közönséget a kiállítás falai közé: Nincs menekvés a falak szorításából, mi mégis megmenekülhetünk, ha megértjük Ország Lili műveinek mondanivalóját. Festményei felszabadíthatnak mindannyiunkat, hiszen fogvatartottá nem a falak, hanem az illúziók tesznek minket.
Tóth Eszter
Fotó: Csákvári Zsigmond
