(MTI) A háromezer évesnél is régebbi büsztöt 1913-ban adták a németeknek, miután befejeződtek azok az ásatások, amelyek során előkerült, és az egyiptomi, illetve a német fél felosztotta a leleteket. A szobor Berlinbe került, Egyiptom azonban 1925-ben nagy vehemenciával visszakövetelte az értékes fejet.
Mindennek oka Bénédicte Savoy művészettörténész szerint abban rejlett, hogy az afrikai ország régészeti hatósága akkoriban egy francia férfi, Pierre Lacau vezetése alatt állt. A gall mélységesen gyűlölte a németeket ? derített rá fényt a kutató, aki szerint Lacau utálata odáig terjedt, hogy évekig megtagadta a német expedícióktól, hogy Egyiptomban folytassanak ásatásokat. Savoy épp a Pierre Lacau hagyatékában szereplő iratköteg, a Tete de Nefertiti 1925-1931 (Nofertiti feje 1925-1931) cím alatt gyűjtött füzér alapján vonta le következtetéseit. "E dokumentumoknak hála, egyértelműen szem elé kerülnek a Nofertiti körül Egyiptom és Németország között zajló vita eddig alábecsült francia vonatkozásai" ? írta Nofertiti, egy német-francia ügy című könyvében Savoy.
Nofertiti ? akinek neve azt jelenti, a szépség megérkezett ? mind a mai napig parázs viták kereszttüzében áll. Az egyiptomi Legfőbb Régészeti tanács korábbi vezetője, Záhi Havvász többször is visszakövetelte a berlini Neues Museumban kiállított szobrot, az egyiptomiak lendülete azonban nemrég alábbhagyott, mert a rövid ideig miniszteri rangot is viselt Havvász ellen korrupció és illegális műkereskedelem miatt nyomozást indított a kairói ügyészség.
Nofertiti (Nefertiti) Ehnaton egyiptomi fáraó felesége volt. Mellszobra becslések szerint időszámításunk előtt 1355 környékén készült, 1912-ben került elő. Berlinben 1923-ban állították ki először.
