A könyv a Lyoni Városi Könyvtár félmilliós állományában szerepel, és az intézmény anyagának feldolgozását ezen könyv beolvastatásával kezdik majd el. A mű egyébként a kor egyik besztszellere volt: először 1555-ben jelent meg, és a szerző haláláig minden kiadást elkapkodtak. Mindez azonban kulturális értékén túl egy parázs vitát is újjáélesztett.
Franciaország ugyanis komolyan veszi a digitalizálást: a keresőóriással a múltban több összezördülése is volt, és a tervek szerint most egy 750 millió eurós költségkerettel változtatnák elektronikussá a könyvtárak és múzeumok kincseit. A munka nagyját a francia Safig nevű cég végzi, akik 400 munkatársa az ország múltjának virtualizálására szakosodott.
A lyoni könyvtár és a Google közti különleges megállapodás azonban már túlmutat mindezen, és a tervek szerint a könyvtár félmilliós állományának minden darabja egytől egyig hozzáférhető lesz majd a nagyközönség számára. A projekt egyben le is pipálja a Safig aktuális terveit, amelyek szerint három év alatt olvastatnának be 300 ezer könyvet a Bibliotheque Nationale állományából.
A most kötött alku kimenetele egyesek szerint a Google-lal kötendő megállapodás lehet majd. A megállapodási szándék 2007, a Bibliotheque Nationale de France főigazgatója, Jean-Noel Jeanneney távozása után erősödött fel, aki szerint a cég törekvései támadást jelentenek az angolszász kultúrán kívüli országok számára. A most tervezett szerződés szerint a nemzeti könyvtár állománya is a Google-hoz kerülne, ám cserébe szabad hozzáférést kapnának a teljes, eddig digitalizált állományhoz.
Mindez azonban még messze van, és erősebbek azok a hangok, amelyek a francia autóipar fejlődésével és a protekcionista politika pozitívumaival érvelnek. Nem meglepő hát, hogy a lyoni könyvtárat napok óta támadja a sajtó, és a "fausti alku" megkötése miatt kárhoztatják őket.
A kérdés mostanra az elektronikus könyvolvasók fejlődése miatt vált kardinális kérdéssé, hiszen az áttörés küszöbén álló eszközök a könyvkereskedelem több évszázados modelljét rúgják fel, és változtatják meg alapjaiban: az online forradalom a filmek és a zene után most a nyomtatott műveket is elérte.
