Ahogy arról nemrég a Múlt-kor is beszámolt
A brit kormányzat már két évvel ezelőtt elismerte, hogy a hadsereg gyorsreagálású csapatai nukleáris fegyvereket is szállítottak a Falklandi háborúban. Igaz, nem akarták használni azokat, s csak azért voltak a hadihajókon, mert a kikötőben indulás előtt nem volt idő a kirakodásra - szólt a hivatalos érvelés.
"A Falklandi háború hivatalos történetének" írója, Lawrence Freedman történész meglepődött, amikor felfedezte az atomfegyverek nyomait a dokumentumokban: "a hajók egy része a gibraltári hadgyakorlatról érkezett, és átlagos mennyiségű nukleáris töltettel volt felszerelve, amit az angliai átrakodásnál nem volt idő kipakolni".
A kormányzat által megbízott történész szerint ez komolyan aggasztotta az akkori vezetést, ám végül az időtényező döntött, ugyanis nem sikerülhetett volna a katonai fellépés, ha a flotta hosszan állomásozik a kikötőben. Ezért magukkal vitték a nukleáris fegyvert, és csak a konfliktusból hazatérve rakodták ki. A történész értékelése szerint "A legbiztonságosabb módon kezelték a nukleáris fegyvert, s nem állt szándékukban használni".
A könyv másik meghökkentő állítása az argentin Belgrano cirkáló elsüllyesztéséhez kapcsolódik, amelyben 321 argentin katona veszett oda. Freedman eredeti dokumentumok alapján arra jutott, hogy bár elsősorban katonai és nem politikai okból volt szükséges az akció, mégis "pusztán a véletlenen múlt". Az elsüllyesztésére azért kerülhetett sor, mert a történész szerint Thatcher és a brit katonai szakértők sebezhetőnek vélték Angliát, így parancsot adtak egy argentin repülőgéphordozó anyahajó elleni támadásra. Ilyen típusú hajót azonban nem talált a brit flotta, ezért került sor a Belgrano cirkáló elsüllyesztésére.
