A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 1935-ös nürnbergi szokásos évi nagygyűlése alkalmából a Reichstag két törvényt fogadott el. Az állampolgárságról szóló jogszabály értelmében csak "német vagy rokon vérű" egyén minősült az állampolgári jogok teljességét élvező "birodalomi polgárnak" (Reichsbürger), minden más kategóriához tartozók csak "alattvalók" (Staatsangehörige). A német "vér és becsület védelméről" alkotott törvény megtiltotta a házasságot és a házasságon kívüli nemi kapcsolatot zsidók és német vagy rokon vérűek között. A végrehajtási utasítás szerint zsidónak tekintendő az, akinek 3 nagyszülője zsidó, valamint az, akinek 2 nagyszülője zsidó, és a törvény életbelépésekor az izraelita hitfelekezet tagja, vagy zsidónak házastársa. A nürnbergi törvények jogi alapot szolgáltattak a zsidóság megkülönböztetéséhez és üldözéséhez, később zsinórmértékül szolgáltak a német hatalmi övezet országainak antiszemita intézkedéseihez, s így előkészítették a holocaustot.
