Tavaly lépett fennállásának tizedik évébe Magyarország első számú dream pop zenekara, a Mayberian Sanskülotts. Csordás Zita és Balogh Gallusz duóként induló, ám mára hattagúvá bővült formációja már a kezdeti időszakban is kiemelkedett az alternatív-underground szcénából, az azóta eltelt évtizedben pedig megkerülhetetlenné vált. A ritmusszekció, majd a billentyűk és egy második gitár hozzáadásával a zenekar hangzása a kezdetekhez képest sokkal finomabb és álomszerűbb lett. Ami viszont nem változott, az a félreismerhetetlen hangzás, amit a szövegek mellett Csordás Zita légies, néhol sanzonokat, máshol népdalokat idéző vokálja ad, és ami a zenekart Káposztásmegyertől egészen a barcelonai Primavera Sound fesztiválig repítette. Júniusban végre a Müpába is megérkeznek.
Egyedi Péter évtizedek óta a magyar rockzenei szcéna meghatározó alakja, számos kultikus zenekarnak – annabarbi, Óriás vagy épp a Rájátszás sorozat – volt oszlopos tagja. 2019 nyarán Mmamt – Mindennek megvan a maga története – címmel látott napvilágot első szólólemeze, amely a bitang erős dalszövegek mellett hol rockos, hol a hagyományos énekes-dalszerzői hangzás felé tendált. A 2021-ben megjelent Mmamt II-n a jóval nagyobb hangsúlyt kapó elektronikával egy sokkal komplexebb hangzást kaptunk, amely jócskán kitágította Egyedi határait is az első koronghoz képest. Az eredetileg „egy szál gitáros” hálószobaprojekt egy teljes zenekarral kiegészülve a Fesztivál Színházban éri majd el teljes pompáját.
Az énekes-dalszerző Szabó Benedek 2013-ban alapította az akkor még Szabó Benedek és a Galaxisok néven futó zenekarát, amiből 2020 nyarán lett egyszerűen csak Galaxisok. A névváltozás mögött nem húzódott semmilyen drámai fordulat, a fiúk egyszerűen csak úgy érezték, ez jobban reprezentálja őket és a zenekar egységét. „És még a plakátokra is nagyobb betűkkel fér ki” – poénkodott az énekes. Hatodik, Történetek mások életéből című dupla lemezük az együttesre mindig is jellemző sokszínűség jegyében „tele van világ körüli műfajokkal és egy rakás vendégzenésszel” – ahogy ők fogalmaztak. Twee pop, bossa nova, tropicalia, soukous, perui folk, shoegaze, pszichedelikus rock – mind-mind megtalálható a korongon szereplő 21 dalban. A Hey, June! koncertre a tagok az eddig megjelent Galaxis-lemezekről válogatták össze saját személyes kedvenceiket.
Immáron egy évtizede annak, hogy Mike Gotthard, azaz Gotthárd Mihály és Szebényi Dániel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen megismerkedtek, és elkezdtek együtt zenélni. Számtalan zenei projekt és produkció részeseként állandó tagjai a hazai zenei színtérnek. Közös munkájuk a blues-pop-rock zenét játszó Mooters zenekarral kezdődött, amit a Blues MD követett, majd Mike első szólólemezének bemutatója után Electric Shock néven koncertezték végig Ázsiát és Európát. Stílusuk összetéveszthetetlen: mesterien keverik a blues érzelmességét és a jazz improvizativitását a rock energiájával és a funk ritmikájával, modern köntösbe bújtatva az 1970-es és 80-as éveket. A mostani koncerten kettőjük színes munkásságából kap a közönség egy igencsak mély merítést.
Az Anna and the Barbiest senkinek sem kell bemutatni. Magyarország egyik legsokszínűbb és legvagányabb együttese idén válik nagykorúvá, kendőzetlenül őszinte dalszövegeikkel és lehengerlő színpadi jelenlétükkel pedig már a kezdetekkor meghódították a közönséget. Sosem riadtak vissza a kihívásoktól: ugyanúgy megtöltöttek sportcsarnokokat és színházakat is, felléptek fesztiválon és a Fővárosi Nagycirkusz porondján is. Zenéjükben is szívesen kísérleteztek különböző művészeti ágak ütköztetésével, hat album mellett még filmet is forgattak. Ezúttal a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet tervezik bevenni, ahová egy áthangszerelt repertoárral és – a frontasszony, Pásztor Anna táncos múltjára kikacsintva – táncos közreműködőkkel is kiegészülve készülnek egy felejthetetlen estére.
A koncertekről további információk itt érhetők el.
Kiemelt kép: Anna and the Barbies. Fotó: Bodnár Dávid
