Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában ? többek között a Margitszigetről. Jelenleg a gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye a Margitsziget. A kiállítás a sziget jelenlegi formájának kialakulásával indul, bemutatja az itt valaha felépült kolostorokat, templomokat, részletesen foglalkozik a lelkes botanikus: József nádor idejével, majd az itt kialakuló fürdőkultúráról kaphatunk képet. Nem maradhat ki a virtuális tárlatból Krúdy alakja sem, végül pedig eljutunk a ma is üzemelő Palatinus strandra, amely 1921-től várja a fürdőzőket.
És ha már meg lett említve Krúdy Gyula: terítékre kerül egykori lakóhelye, a millenniumi ünnepségekre elkészülő Royal szálló, más néven Grand Hotel Royal is. A körúti épület megélte egy patinás szálloda mindennapjait, hírességek szerepeltek a vendégkönyvében, luxus körülmények várták itt a vendéget, mozi üzemelt a bálteremben, ugyanakkor Magyarország megszállása után beköltözött ide a Gestapo, volt itt 1963-ban háromhetes karantén is, és az a bizonyos bálterem Vörös Csillag moziként működött a rendszerváltásig. Az ifjú Krúdy állandó bérlőként itt szerette el az igazgató feleségét, majd arra ráunva, feleségül vette annak lányát.
A nyári melegben egyesek szerint nincs is jobb annál, mint meginni egy korsó hideg sört kedvenc kerthelyiségünkben. Bár hazánk inkább bor-, mint sörtermelő, négy, a rendszerváltás óta külföldi kézbe került történelmi sörgyárunk is van, amelyekben évente több mint 6 millió hektoliter sört főznek. A mögöttünk hagyott hónap harmadik virtuális kiállítása a sörfőzős és fogyasztás Mezopotámiáig nyúló gyökereinek bemutatásával indul, majd a hazai választékból a jelenleg is működő legöregebb üzemet, a Pécsi Sörgyárat mutatja be, ahol már a 14. századtól főzték eleink a gondűző nedűt. Megismerhetjük aztán a kőbányai sörgyártás történetét, a Dréherek 1862-től induló itteni tevékenységét, de eljutunk virtuális utunkon Sopronba és Bőcsre is.
Az első kánikulát is meghozó június hónap Magyarország gazdag ásványvízkészletének bemutatásával zárul. De nem csak a jótékony hatású ásványvizeink, hanem a szódavíz, leánykori nevén szikvíz, valamint a szocialista ipar üdítőital-történelmébe is betekinthet az érdeklődő. Szó esik a tettyei forrásokról, a már emlegetett sör alapanyagáról, amiket 1892-ban Pécs vízhálózatába is bevezettek. Ásványvíz folyt hát a csapból a városban, de palackozták is a fertőző betegségektől óvó ?terméket?. Bemutatkozik az állítólag nem éppen szilárd erkölcsű bizánci császárnéról, Theodóráról elnevezett kékkúti víz is, és Jedlik Ányos találmányának, a szódavíznek a bemutatása után eljutunk az 1947-ben palackozni kezdett Bambiig is.
Ha elindulnál a virtuális sétára, kattints IDE.
