Az alapításának 200 éves évfordulójára készülő Magyar Tudományos Akadémia egy, a mostaninál jóval nyitottabb, korszerűen felszerelt és fenntarthatóan működő épületben fogadhatja majd a tudomány iránt érdeklődőket és a tudományos közösség tagjait. A budapesti Széchenyi István téren álló, csaknem 160 éves épület a magyar és egyetemes tudományosság központi szimbóluma, amely az intézmény megkülönböztetett szerepét kanonizálta és fejezi ki mind a mai napig.
A Friedrich August Stüler tervei alapján 1862–1865 között közadakozásból felépült palota a neoreneszánsz historizmus nyitányát jelentette Magyarországon, architektúrája és szelleme döntően befolyásolta a magyar építészet további alakulását. A székház kivitelezését Stüler képviseletében Szkalnitzky Antal, a mester egykori berlini tanítványa, az MTA részéről pedig Ybl Miklós irányította. A belső tereken is a korszak legnevesebb művészei dolgoztak, a falfestmények Lotz Károly és Ligeti Antal alkotásai.
A 12 ezer négyzetméter alapterületű épület, illetve a mögötte álló könyvtár felújításának egyik fontos célja, hogy a közösségi terek arányának növelésével, új kiállítóterek megnyitásával a mostaninál jóval nyitottabb és akadálymenetesen bejárható legyen a nagyközönség számára a Magyar Tudományos Akadémia. A másik fontos célkitűzés, hogy a tudományos rendezvényeket a mai kor technikai színvonalának megfelelően lehessen lebonyolítani. Műszaki és fenntarthatósági szempontból is van tennivaló: az épület feltárt szerkezeti hiányosságainak kijavítása, az energiatakarékos üzemeltetésre való átállítás, a biztonsági és a tűzrendészeti berendezések korszerűsítése mind a renoválás részét képezik majd.
A felújítást több ütemben tervezi az MTA. A 2023 nyarán kezdődő első ütem egyik legnagyobb feladata a tető teljes felújítása, ami a beázások és a szerkezet elöregedése miatt már nem halasztható. Energetikai okokból megkezdődik az épület hatalmas ablakainak restaurálása és korszerűsítése, szükség esetén cseréje, ami az ünnepi évet követően is folytatódik. Visszakerülnek az épületre, illetve a székház mellé a szfinxek és a kandeláberek, a díszkivilágítás megújítását pedig a második ütemben tervezik.
Új belsőépítészeti koncepció alapján megújul a díszterem: teljes gépészeti, erős- és gyengeáramú felújítás mellett új audiovizuális rendszer, világítás és moduláris, az adott rendezvényhez alakítható berendezés kap helyett benne. Megújul a művészeti gyűjtemény kincseit bemutató képtár, és a Duna felőli szárny tetőterében új kiállítóterekkel bővül. A felújítás első üteme optimális esetben 2024 őszére fejeződik be.
A második ütemben az udvar alatt egy 300 főt befogadó, a legmodernebb technikával felszerelt konferenciaterem készülne el, új fogadóteret kapna a könyvtár, és nyilvános közösségi tereket is kialakítanának az épületben.
Nyitókép: Petr Pohudka / Shutterstock
