És milyen ellentmondásban van ezzel a pszichológus, Buda Béla észrevétele: „a magyar verbális kommunikáció igénytelen, alacsony tudatossági szinten folyik, a hibák, zagyvaságok iránt túl toleráns.” A hibás jelenségek mögött „közvetlenül az iskola áll, amely minden szintjén elhanyagolja az értelmes beszéd megtanítását, gyakoroltatását”. 1996-ban írta ezt, s azóta folyik a digitális forradalom: létrejött egy újfajta, másodlagos írásbeliség, számos új kommunikációs forma, és mintha még több lenne a zavar az anyanyelvi kommunikációban.
A Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelye a magyar nyelvi kultúra fejlesztésére jött létre. Számos ötlettel, képzéssel segíti a magyartanárokat. Élő magyaróra-sorozata színesíti a magyaroktatást, anyanyelvi piknik rendezvénye járja az országot a fővárostól a legkisebb településekig. Ebbe a sorba illeszkedik a tanítók, tanárok és elméleti (egyetemi) szakemberek írásaiból összeállított Anyanyelvi praktikák című kötet, mely megélt, gyakorlati tanácsokat ad szülőknek, pedagógusoknak a mindig és mindenhol fontos anyanyelvi nevelésben.
A kötet az élményszerű játékok, gyakorlatok bemutatásával indul, folytatódik az előkészített, tervezett foglalkozásokkal, majd pedig módszertani dolgozatokkal zárul. Első helyen szerepelnek a játékok. Nem eléggé értékeljük, hogy a magyar nyelv mennyire gazdag nyelvi játékokban. Az Anyanyelvi praktikák című kötetben olyan játékleírások szerepelnek, mint például: drámajáték, népmesemondás, „dúsgazdagolás” vagy Lázár-játék, „kíváncsi láda” és más szövegalkotó játékok.
A második részben népmeseelemzést, helyesírást, népi hagyományokat bemutató órák foglalkozásvázlatai szerepelnek. A záró módszertani fejezetben pedig az anyanyelvi oktató-nevelő tevékenységet összefoglaló, áttekintő írások. Ilyen a „padlóképes” és múzeumi mesefeldolgozás, a rigmusok tanítása, a színkódolás, a képregényalapú szövegek bevonása, a falumúzeumban (skanzenben) tartott nyelvjárási óra, élménynyelvtanóra. Két egészen különös és sajátos tanulmány mutatja be a gyermek-istentiszteletek, valamint Weöres Sándor nyelvi világát. A szerzők többsége vidéki, falusi iskolai tapasztalatait osztja meg, de akadnak szerzők a Partiumból is, ahol kisebbségi helyzetben folyik az anyanyelvi oktatás.
S hogy összegezve miért kell és miért érdemes a nyelvi kultúra fejlesztése minden ember számára? Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi író ezt így foglalta össze a Kortárs 2023. nyári számában: „pragmatikus szempontból nézve egy értőn olvasó és fogalmazni képes elme hordozója soha nem lesz elveszett ember, mindig talál olyan munkát például, ahol ezt a tudását és képességét – akár pénzért – kamatoztatni tudja. És minél kevesebb ilyen ember lesz, annál többet ér majd a munkája és az elméje.”
A kötet online formában, ingyenesen letölthető.
