Nyolcszáz éves jubileum Andráshidán és Gébárton
(MTI) - Zalaegerszeg, a "nagyváros" úgy jött létre, hogy néhány kisebb falut a városhoz csatoltak, de ezeknek a településeknek továbbra is megmaradt a barátságos, kissé falusias hangulatuk - fogalmazott Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere. - Ezeken a településrészeken még ma is sokkal erősebb a kohézió, nagyobb az emberek egymásrautaltsága, egymás iránti tisztelete, mint a nagyobb városokban. Példaként említette a sajtótájékoztató és a rendezvények helyszínéül szolgáló sportcentrumot, amely az önkormányzati támogatás mellett a helyi emberek együttműködésével, összefogásával, társadalmi munkájával jött létre.
Gyutai Csaba, aki maga is ebben a városrészben él, kiemelte; az "andráshidaiság" azt jelenti, hogy a népdalkör, az egyházközség, a sportklub, a civil szervezetek, az itt élő emberek olyan összefogást tudnak a település érdekében felmutatni, amely Zalaegerszegnek is fontos értéke. Beszélt arról is, hogy önkormányzati támogatással rövidesen elkezdődik az andráshidai templom renoválása, belső tereinek felújítása.
A XII. századi templom Andráshida - és Zalaegerszeg - legrégebbi épített öröksége, ezért a templomban szolgálatot teljesítő ferences atyák segítségével szeretnék visszaadni a templom középkori hangulatát.
A jubileumi programokat ismertetve Sümegi László önkormányzati képviselő elmondta, hogy olyan rendezvényeket választottak, amelynek már hagyományuk van Andráshidán. Vasárnap a városi fúvószenekar ébresztőjével kezdődik a nap, majd egész napon át gyermeknapi rendezvények lesznek. Június 25-én, a Szent Ivánéji vígasságokon a hagyományőrzésé és a főzésé lesz a főszerep. Augusztus 20-án a templomkertbe várják a családokat az új kenyér ünnepére. Októberben, a szüreti "forgadalomban" a folklór műsorok mellett a helyi háziasszonyok mutatják be rétessütő tudásukat. A Szent András-napi záró rendezvényen felavatják a Szent András-szobrot és -parkot, s akkor mutatják be a már előkészítés alatt álló helytörténeti kiadványt is.
Andráshidáról - akkori nevén Kutasról és Lovásziról -, illetve Gébártról egy 1211-ből származó adományozó levélben tettek először említést. Az okirat tanúsága szerint II. András Árpád-házi király 1211-ben visszaadta két hű lovászának, Fábiánnak és Vincének két ősi birtokukat, Kutast és Lovászit, Gébártot pedig kivette a zalai vár földjéből, és szolgálataik jutalmául nekik adományozta. A királyi okirat az idők során elveszett, és másolat sem maradt róla, de egy 1437-ből származó birtokper leírásában átiratként idézik.