A válogatott anyag a Nyugat- és Kelet-Európa művészvilágának egy-egy legendás korszakába enged bepillantást. A képeken kirajzolódó művészi attitűdök és erővonalak érzékletesen illusztrálják két párhuzamos kultúrkör művészének két eltérő korszakban adott válaszát ugyanarra a témára.
Lothar Wolleh képein a lencsevégre kapott művészek saját alkotói énjük szimbólumaként állnak előttünk a fotós által megalkotott stilizált színpadon. Wolleh bámulatos érzékenységgel tapint rá modelljei személyiségére és jeleníti azt meg a képi elemek segítségével. A belső ént kiterjeszti a kép teljes felületére, így az ember és a fotó összeolvad.
Szilágyi Lenke egyszerű, keresetlen fotóin az ismert művészegyéniségek maszkja mögött megbújó magánembereket véljük felfedezni. Ez azonban illúzió. A fotós a fényképezőgép gombjára kattintva akaratlanul is manipulálja tárgyát: a pózt, a fényviszonyokat, a modell szakmájára utaló hátteret és a kompozíciót. Az ember továbbra is viseli maszkját.
Lothar Wolleh és Szilágyi Lenke képalkotó stílusa első látásra a portréfotózás két ellentétes pólusát képviseli, fotográfiáik azonban ugyanazt a küldetést teljesítik: a művész mint kulturális és társadalmi szimbólum ábrázolását. Milyen következtetéseket von le a szemlélő harminc, negyven vagy ötven év távlatából az arcképeket vizsgálva? Nyugat- és Kelet-Európa összeütközését látjuk vagy egyszerűen két eltérő habitusú művész munkáit?
Lothar Wolleh (1930, Berlin – 1979, London) az 1960-as években kezdte pályafutását reklámfotósként, ezt követően kezdett el világhírű művészeket fotózni. A karrierje során lencsevégre kapott 109 művész között ott vannak a kortárs német művészet legjelentősebb alakjai. Képein látható többek között Gerhard Richter, Georg Baselitz, Joseph Beuys, Jean Tinguely, Christo és Lakner László. A Collegium Hungaricum Berlin tárlatán Wolleh kelet-európai képzőművészekről készített fotóiból is mutatunk be válogatást.
Szilágyi Lenke (1959, Debrecen) a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola elvégzése óta rendszeresen állít ki. Dolgozott képszerkesztőként, színházi és standfotósként, együttműködik színházakkal, filmprodukciókkal. Művészfotó-gyűjteménye elsősorban az 1980-as és 1990-es évek kortárs művészeti és kulturális szcénájának fontos személyiségeit jelenítik meg, köztük Bak Imrét, Szirtes Jánost, Sugár Jánost, Bukta Imrét vagy Perneczky Gézát.
Forrás és fotó: Collegium Hungaricum Berlin
#kelet-nyugat
