A leleteket megtalálásukkor az elmúlt évtizedek legjelentősebb görög régészeti szenzációjaként tálalták, mely a szakértők akkori véleménye szerint csak Heinrich Schliemann egykori felfedezéseihez volt mérhető. A hír azonban nem jutott túl a görög tudományos sajtó berkein, mert a leletek bemutatását több évig késleltették a turisztika miatti helyi politikai csatározások.
Odüsszeusz sírja nem a mítoszok uralkodóját, hanem egy valaha élt király maradványait rejtik - állt a kutatók cikkében. A régészek régóta keresték kitartóan Odüsszeusz sírját Ithaka szigetén, ám soha nem találtak jelentős bronzkori leleteket. Ezért egy időben több kutató már egyenesen azt gondolta, hogy a Homérosz eposzában megírt jón sziget csak a fantázia szüleménye lehetett. A mai Ithaka szigete ugyanis valószínűleg nem esik egybe Homérosz hőskölteményében leírttal. Annál inkább illik a leírás a közeli Kefalónia szigetére, melynek fővárosa - az Odüsszeusz és apja, Láertész által vezetett több szigetből álló királyság központja - valaha a sziget délkeleti partján fekvő Poros kisvárosa lehetett.
A hamarosan Kefalónián talált leletek is teljesen egértelművé tették, hogy korábban rossz helyen keresgéltek. 1991-ben egy ősi görög királysír romjait találták meg a Poros melletti hegyekben, Tzannata mellett. Ez volt északkelet-Görögország legnagyobb bronzkori síremléke, melyben legalább 72 görög előkelőség maradványait rejtették a kőkoporsók. Az egyik sír különleges felfedezést is kínált: az Odüsszeia 19. könyvében a leleményes Odüsszeusz maga mondta el, hogy a királyok temetésükkor milyen arany melltűt viseltek Krétán - és ezen a csontvázon is hasonló melltűt találtak. A sír többi lelete - ékszerek, és ékkövekbe faragott pecsétek - is mind arról árulkodtak, hogy a megtalált kamrát királyi temetőnek használták.
A görög régészek ezután egy ősi, Porost bekerítő városfal több kilométer hosszú szakaszait is megtalálták a hegyekben. Ezek viszont nem csak a kisvárost, hanem egy közeli hegyet is körbekerítenek, mely a jelek szerint a település fellegváraként szolgálhatott. A fal köveinek datálása után derült ki, hogy azok i.e. 1300-ból származnak, azaz nagyjából az Iliász és Odüsszeia korából (melyek azonban jóval később, az i.e. nyolcadik században, a gyarmatosítás korában keletkezhettek).
Több más, Kefalónián talált ősi település maradványai is arra utalnak, hogy a szigeten sokan éltek az Odüsszeia korában. A királyi város valószínűleg hatalmas lehetett, jóval nagyobb volt mind Ithaka mind Kefalónia bármely mai városánál. Ennek a városnak szüksége lehetett természetes vízellátásra is, melynek a mai Kefalónián csak Poros közelében van nyoma, itt ugyanis korábban már találtak egy kisméretű mesterséges tavat, mely a környező csermelyek vízét gyűjti össze.
Miért nem került ez mindeddig napfényre? Nos, a görög sajtó szerint a helyi politikai és gazdasági érdekek tehetnek minderről. Ma Poros jelenlegi polgármestere a legnagyobb szószólója annak, hogy a homéroszi Ithaka az ő városuk volt. A polgármester azonban egykor mind Ithaka, mind Kefalónia közös prefektúrájának vezetője volt, és akkor mint amatőr régész kezdett nézetei hangoztatásába. Ez viszont sokaknak nem tetszett: ha ugyanis Poros volt Ithaka, az annyit jelentene, hogy a ma ezt a nevet viselő sziget fő bevételi forrását jelentő turizmus ott teljesen elapadna. Emiatt a kormányzó elvesztette a választásokat, illetve az új vezetés minden eszközt megragadott, hogy a korábbi régészeti ásatások eredményét és azok széleskörű bemutatását lehetetlenné tegye. A felfedezés nem került be a nemzetközi tudományos sajtóba sem, és a média eddig nem mutatott érdeklődést mindezek iránt. Poros lakói most a téma felelevenítésével abban reménykednek, hogy végre minden fórumon elfogadottá válhat, hogy városuk leghíresebb uralkodója a leleményes görög, Odüsszeusz volt.
