A Capa Központ kurátorai – Csizek Gabriella, Gellér Judit, Mucsi Emese és Virágvölgyi István – többfordulós szavazáson választották ki azokat a fotográfusokat, akik a magyar fotográfiát és a Capa Központot képviselhetik 2020 októberében Amszterdamban.

A Capa Központ 2020-as Futures tehetségei
Bielik István

Bielik István (1985) Budapesten élő szabadúszó fotográfus, több magyar újsággal és online magazinnal dolgozik együtt. Feladatának tartja, hogy a vizuális történetmesélés eszközeivel mutassa be az elesettek és a kisebbségi sorsúak, a maguk hangját hallatni nem bírók helyzetét és rámutasson a világ igazságtalanságaira. Munkáját rangos elismerésekkel jutalmazták: 2014-ben ő nyerte a 32. Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíját a szír polgárháborúban készített fotósorozatért. 2015-ben tudósított a kelet-ukrajnai konfliktusról, valamint az Európán átívelő menekültválságról, ebben az évben beválogatták a World Press Photo Organization — Joop Swart mesterkurzusára. 2017-ben a Robert Capa Központ ösztöndíjasaként részt vett a Magnum Photos workshopján. 2018-ban Hemző Károly-díjjal jutalmazták igényes formai nyelven megvalósított, komoly társadalmi érzékenységről árulkodó sorozataiért, valamint beválasztották a Nikon-Noor Akadémia Mesterkurzusára. A fiatal fotósoknak szóló Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjat 2015-ben, 2018-ban és 2019-ben, Az utolsó mesélők című projektjével nyerte el.

Birlik István: Részlet Az utolsó mesélők című sorozatból (2018)

Eddigi munkái során mindig a kor aktuális problémáit és konfliktusait, illetve azok következményeit dolgozta fel, Az utolsó mesélők című anyagban azonban egyrészt a régmúlt elnyomó rendszerének elszenvedőit mutatja be. Másrészt az erre épülő A legsötétebb órán című anyaggal azt vizsgálja, hogy  ahogy a velük történtek sebeket hagytak a túlélőkön, amiknek a mai napig nyomát viselik, úgy hagytak ezek a munkatáborok nyomot a tájban és az emberiség kollektív tudatán.

istvanbielik.com

Bielik Istvánnal készült interjúnk itt olvasható.

Ladocsi András

Ladocsi András (1992) igazság keresésére és megismerésére irányuló vágya mindig az aktuálisan vizsgált tárgyból indul ki. Munkái képesek megnyugtatni és gyönyörködtetni szemlélőjét, de arra is, hogy felkavarják. Fényképein a naturalizmus és a realizmus jegyei nagy mértékben esztétizált, feszes kompozíciókba rendeződnek. Nézőpontja folyamatosan ingadozik a személyesség és a távolságtartás között, és miközben a képeken jól érezhető Ladocsi rendszerező szándéka és akarata, a neutrális térhasználat, a semleges hátterek, a stilizált terek lehetőséget adnak az értelmező számára is a személyes jelentésadáshoz.

Ladocsi András: Lili

Munkáiban az intellektuális és esztétikai sokszínűség ellenére kezdettől fogva érezhető egy jellegzetes összetartó erő. Nem valamilyen erőltetett stilisztikai modorosságról van szó, inkább egy sajátos látásmód határozott és sikeres megjelenítéséről.

andrasladocsi.com

Máté Balázs

Máté Balázs (1988) fotográfus, Budapesten él és dolgozik. Munkájának középpontjában az észlelés, a vizuális érzékelés és a tapasztalatok vizsgálata, valamint a képértelmezés problematikája áll. Projektjei keretében arra keresi a választ, hogy megoszthatóak-e egymással a valóságról szerzett tapasztalataink, van-e átjárás az objektív és a szubjektív között.

Máté Balázs: Nexus no.7, 2019

A fotográfia médiumára a kibővített érzékelés lehetséges eszközeként tekint. 2016-ban, 2017-ben és 2019-ben elnyerte a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjat. Munkáit számos galériában és fesztiválon mutatták be, többek között a Saatchi Galéria, a Ludwig Múzeum, a Dubai Design Days, a Vienna Photobook Fair, a Backlight Photo Festival és a Budapest Art Market-en. Fotósorozatai számos magazinban jelentek meg, mint például a Wallpaper Magazine, a The Room Magazine, az IGNANT, az Self Publish Be Happy, a Thisispaper, az U + MAG, a Waterfall Magazine és a Der Greif.

balazsmate.com

Szalai Dániel

Szalai Dániel (1991) magyar művész, Budapesten él és dolgozik. Fotóalapú projektjeiben az állat-ember kapcsolatok vizsgálatán keresztül reflektál társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekre. Munkái bemutatásában gyakran használ téri, installatív megoldásokat és kever különböző médiumokat.

Szalai Dániel: A 4304-es tyúk (A Novogen projektből) 2017

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és bécsi Angewandte-n tanult fotográfiát; BA diplomáját design- és művészetelmélet szakon szerezte. 2019-ben a LensCulture Emerging Talent Awards nyertese. 2018-ban Novogen című munkájával elnyerte a Paris Photo Carte Blanche-díját és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Budapest Portfolio Review-jának fődíját. A holland BredaPhoto Talent Programjának magyar nyerteseként a 2018-as biennálé kiállítója. 2018–2019-ben a PARALLEL Európai Fotográfiai Platform program résztvevője. A Carte Blanche Collective és a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagja.

danielszalai.com

Vékony Dorottya

Vékony Dorottya (1985) interdiszciplináris művész, aki Budapesten él és dolgozik. Vizuális vizsgálódásainak tárgya évek óta a közösség, ahol azt kutatja, hogy az egyén és az általa létrehozott csoportosulási formák hogyan hatják át egymást és képeznek megbonthatatlan egységeket, tulajdonképpen a társadalmunk alapjait. Az elmúlt években vélt és valós közösségek vizsgálatával illetve létrehozásával igyekszik közelebb kerülni ahhoz a kérdéshez, hogy melyek az ember legmélyebb és legalapvetőbb vágyai. Sajátos hálózati modellek és struktúrák alapján határozza meg egy-egy csoport összetételét, céljait és formáját.

Vékony Dorottya: Átlagos eltérés, 2019

Munkái folyamatosan szerepelnek hazai és nemzetközi kiállításokon. Háromszor nyerte el a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjat. Munkáit publikálta már a The Room Magazine, Der Greif, Calvert Journal, 10×10 Photobooks New York.

dorottyavekony.com

Nyitókép: EPP/Japp Scheeren

Forrás: Capa Központ