Magyarázata szerint Hüpereidész, a görög világ egyik legismertebb szónoka és politikusa Athénban élt az i.e. 4. században, amikor a városállam élethalálharcát vívta a terjeszkedő makedón birodalommal. Több mint 60 beszédet tulajdonítanak neki, de életművéből papiruszon összesen hat maradt fenn. Épp ezért jelentős annak a 320 sornak a felfedezése, amelyeket az úgynevezett Arkhimédész-palimpszeszt rejtett.
Mint Horváth László előadásából kiderült, hogy a palimpszeszt valójában ledörzsölt, s újból felhasznált pergamen. A középkorban a bizánci szerzetesek gyakran folyamodtak a pergamenek újrahasznosításához. Így tett Joannész Müronász görög szerzetes is, aki 1229-ben húsvét ünnepére összeállított imagyűjtemény elkészítéséhez különböző 10-11. századi kéziratok lapjait (folium) használta fel.
Az imagyűjtemény alsó, ledörzsölt írása hét Arkhimédész-értekezés mellett, amiről a palimpszeszt-kódex a nevét kapta, egy eddig ismeretlen Arisztotelész-kommentárt, valamint Hüpereidész két eddig szintén ismeretlen beszédét rejtette. A kódexet 1906-ban J. L. Heiberg dán filológus fedezte fel Konstantinápolyban, aki megállapította, hogy az imagyűjtemény alsó írása Arkhimédész-írásokat tartalmaz, és javarészét ki is olvasta őket.
A könyv ekkor még a görög egyház tulajdona volt, az első világháború után elveszett, majd tisztázatlan körülmények között egy francia családhoz került. 1998-ban árverezte el a Christie's aukciósház, új tulajdonosa komoly anyagi ráfordítással igyekszik olvashatóvá tenni valamennyi alsó írást. A szöveg egyes részleteit részecskegyorsító röntgensugarai által tették láthatóvá.
Hüpereidész szövegét egy cambridge-i kutató azonosította 2002-ben, ám a szöveg igen nehéznek bizonyult, megfejtése lassan haladt. A Brit Királyi Akadémia 2006 februárjában kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelyre minden Hüpereidész-kutató, így Horváth László is meghívást kapott. Köztük osztották szét a megfejtetlen nyolc lapot. Horváth László a két lapot hazahozta és megfejtésére munkacsoportot szervezett.
Az elvégzett munkáról a második kerekasztal-beszélgetésen számolhatott be a magyar kutató, aki a tanácskozás előtt egy frissen kézhez kapott lap szövegét egy nap alatt fejtette meg bravúrosan Londonban. Horváth László azóta is folytatja a munkát, a magyarok érdeme a szöveg 75 százalékának a rekonstruálása.
Hüpereidész két beszéde közül az egyik gyámsági ügyben hangzott el. Az igazi érdekesség a Diondasz ellen címet viselő beszéd. Utóbbi pontosan keltezhető: ez volt az az időszak, amikor a makedónok kiterjesztették befolyásukat egész Görögországra. E terjeszkedésnek Athénban kezdettől voltak ellenzői, akik az i.e. 340-es évek közepétől egyre markánsabban hallatták hangjukat. E tábor vezetői Démoszthenész és Hüpereidész volt, akiknek javaslatára Athén az ősi ellenséggel, Thébával szövetkezett, azonban i.e. 338-ban a khairóneai ütközetben az egyesített seregek hatalmas vereséget szenvednek.
Az ütközet előtt azonban i.e. 338 nyarán Hüpereidész javaslatára az athéniak koszorút szavaztak meg Démoszthenésznek a Thébával való szövetség elismeréseként. Ezt a következő évi nagy Dionüszia-ünnepen adták volna át, ősszel viszont "közbejött" a vesztes csata. Ezt a hangulatot akarta kihasználni Diondász, hogy megvétózza az elfogadott javaslatot, mondván: Démoszthenész nem a legjobb módon irányította az athéni külpolitikát.
"Abban bízott, hogy a fiaskó hatására az athéniak visszavonják a határozatot, ellehetetlenítik a makedónellenes politikusokat. A perre négy évvel később került sor, amelyen elhangzott ez a beszéd. Hüpereidész védi politikáját, védi javaslatát Diondász vádjaival szemben" - magyarázta a kutató.
A beszédben történelmi példákon keresztül bebizonyítja, hogy Athénnak nem volt más választása. Azoknak, akik egykor a perzsák ellen küzdöttek, vállalva a háború óriási anyagi terheit és emberáldozatát, 150 év múltán csak és kizárólag így, magasztos célok mentén lehetett cselekedniük, függetlenül attól, hogy ügyük végül elbukott. Eközben Hüpereidész bírálja a tekintélyes makedónpárti politikusok szervilis magatartását is. "Az athéniak elfogadták ezt az érvelést, felmentették Hüpereidészt. Ezek érdekes mozzanatok, amelyek gazdagítják ismereteinket a belső politikai csatározásokról, az akkori athéni közhangulatról" - mondta Horváth László.
(Múlt-kor/MTI)
