A múzeum kiállítási vitrinjeiben csillogó sok ezer éves bronztárgyak legtöbb esetben nem tartalmaznak feliratokat, mégis szinte mindent elmondanak keletkezésükről. Ha szakavatott kézbe kerülnek ezek a kultikus , használati, illetve dísztárgyak, akkor olyan dolgokra is fény derülhet, ami néha még a legképzettebb szakembereket is megdöbbenti.
A bronzművesség általunk már ismert fortélyainak tárháza a mai napig bővül. Újabb és újabb vizsgálatok bizonyítják, mennyire jól ismerték a korabeli mesteremberek az általuk felhasznált anyagok tulajdonságait. Azt vallották, hogy nincsenek rossz és jó tulajdonságú anyagok, pedig tudták, hogy vannak lágyabb, illetve keményebb fémek, de tisztában voltak azzal, hogy egy adott anyag rossz tulajdonsága bizonyos felhasználási területeken előnyt jelenthet.
Egy római ruhakapcsoló tű (fibula) rúgójának elkészítése például lágy rézdrótból könnyebb lett volna, ők mégis egy rugalmas ötvözetett használtak, hogy az a drót tényleg rúgóként funkcionálhasson. De mi az a dróthúzás? Hogy készültek a bronzszobrok? Miként lehetett higany segítségével bearanyozni az ezüst vagy bronz tárgyakat? Milyen eszközöket használtak a fémek megmunkálására? Ismerhették-e az esztergát?
A téma előadója Vecsey Ádám restaurátor, a római kori bronzművesség kutatója.
Az előadás helyszíne és időpontja: BTM Aquincumi Múzeuma, III. Szentendrei út 135., 2010. április 4., vasárnap 11 óra
Megközelíthető: 34, 106, 134 buszokkal vagy a szentendrei/békásmegyeri HÉV-vel (Aquincum és Kaszásdűlő megállók között félúton)
Jegyár, mely tartalmazza a múzeumlátogatás és az előadás díját is: Felnőtt: 850 Ft, Diák/nyugdíjas: 450 Ft, Családi: 1700 Ft.
