Búvárrégészek ókori hadihajó és egy görög temetkezési hely maradványaira bukkantak az elsüllyedt egyiptomi városban, Thónisz-Heraklionban.
A Nílus torkolatában egykoron elterült város az ókorban Egyiptom legnagyobb földközi-tengeri kikötője volt, egészen addig, amíg Nagy Sándor i. e. 331-ben megalapította Alexandriát.
A fáraók idején, az i. e. 12. században épült várost, amelyet akkoron Thónisznak neveztek, több mint 1200 éve földrengések pusztították el.
Az elsüllyedt várost az Alexandria-közeli Abukir-öbölben fedezték fel újra 2001-ben.
A Földalatti Régészet Európai Intézete vezette egyiptomi–francia régészcsoport búvárai találtak rá az ókori hadihajóra, amely akkor süllyedhetett el, amikor a város híres Ámon-temploma, amelynek közelében a hajó lehorgonyzott, összeomlott az i. e. 2. században.
Az előzetes vizsgálatok szerint a 26 méter hosszú, lapos fenekű hajó evezőlapátotokkal és egy nagy vitorlával az akkori hagyományos hajóépítést tükrözi, de az ókori Egyiptom jellegzetességeit is magán viseli.
Az elsüllyedt város egy másik részében találtak rá a görög temetőre, amely az i. e. 4. század első éveiből származik.
A görögök már a késő fáraókori dinasztiák idején letelepedhettek a térségben. Szent helyeiket a hatalmas Ámon-templom közelében építették fel. Ezek szintén megsemmisültek, és maradványaikat megtalálták az egyiptomi templom maradványaival együtt.
Nyitókép: Franck Goddio búvárrégész és munkatársai egy elsüllyedt egyiptomi szobrot emelnek ki a tengerből. Fotó: Hilti Foundation/Christoph Gerigk
