Az első tudósítás Palmüra városából érkezett: a lakók azt jelentették, hogy a szír hadsereg katonái az ottani fellegvárba vetették be magukat, ahonnan remek kilátás nyílik a 60 ezer fős modern városra és a római kori romokra. A felkelés előtt Palmüra még a Szíriába látogatók egyik, ha nem a legkedveltebb úticélja volt, a polgárháború kirobbanása óta azonban több száz ember menekült el fejvesztve a városból.
"Palmürát minden oldalról bekerítette a hadsereg: a vár, az olivafa- és a pálmafa-liget, valamint a sivatag felől sem lehet megközelíteni" ? nyilatkozta az AFP hírügynökségnek egy menekült. "Gépfegyverekből lőnek mindenre, ami mozog, mivel azt gondolják, hogy mindenki lázadó" ? tette hozzá kétségbeesve.
Palmüra, azaz a Sivatag Menyasszonya civilizációk találkozási pontjában állt, s a selyemút egyik fontos állomásának számított. 1980-ban terjesztették fel az UNESCO világörökségi listájára. Csodás romjai között egyedülálló grékó-román műalkotások és építészeti emlékek találhatók, amelyek a helyi tradíciókat ötvözik a perzsa hatásokkal.
Mivel a közel-keleti országban továbbra is dúl a polgárháború, az Aszad-rezsim pedig folytatja esztelen öldöklését saját polgárai ellen, szinte lehetetlen annak a megállapítása, hogy milyen károkat szenvedtek el az ókori romok; erre csak akkor nyílik lehetőség, ha már ? Líbiához és Egyiptomhoz hasonlóan ? itt is beköszönt a béke.
