Ulpianát a feltételezések szerint az i.sz. 1. században alapították, ez a Szerbia és Koszovó mai területét, valamint Macedónia és Bulgária egyes részeit felölelő Moesia Superior római provincia egyik fontos politikai és kulturális központja volt. A város virágkorát a római korban élte, ám később Ulpianának számtalan barbár támadást kellett elszenvednie.
A települést 479-ben rombolták le, amikor Theodemir keleti gót király a fiát, a későbbi Nagy Theodorikot küldte háromezer harcossal a város ellen. A "kegyelemdöfést" egy 518-as földrengés adta, amely elpusztította a várost. A VI. században Justinianus bizánci császár uralkodása alatt újjáépítették a települést, amely akkortól a Iustiana Secunda nevet viselte. A korai kereszténykorban a város püspöki székhely volt. A romváros területén eddig kő-, márvány- és téglaépítmények maradványai kerültek elő, valamint a temető egy része. Némely kőtömbön római feliratok olvashatók.
A Koszovói Régészeti Intézet és a Német Régészeti Intézet együttműködésében most három éven át tartó feltárásokat terveznek, a projekt előkészítéseként a német szakemberek 24 hektáros területen geofizikai mérőműszerek segítségével térképezték fel az egykori város szerkezetét.
