Azok a klasszikus márványszobrok, amelyekre a reneszánsz korban rábukkantak, fehérek voltak. Nem véletlenül: az évszázadok alatt az időjárás viszontagságai, a tárolás körülményei vagy épp a tisztításhoz alkalmazott módszer miatt elveszítették eredeti színüket. (A Parthenon például ilyen lehetett.) Az antikvitást lelkesen másoló 14–17. századi művészek ezt hitték követendő mintának, ezért az alapértelmezést, a trendet a nyers márvány jelentette.
Ám
az ókori görög és római szobrokat eredetileg színesre, élénk árnyalatokra festették, részletgazdagon díszítették,
amit nem csupán korabeli írásos emlékek támasztanak alá, de a 21. századi technológia, a fejlett vizsgálati módszerek is segítik a kutatókat, így a ma már láthatatlan árnyalatokat nagy pontossággal azonosíthatják. A terület egyik legelismertebb szakértői a frankfurti Liebieghaus Múzeum munkatársai, dr. Vinzenz Brinkmann és felesége, Ulrike Koch-Brinkmann, akik már több olyan ókori szobornak is elkészítették a színhű másolatát, amelyeknél bizonyítékokat találtak a főleg növényi és ásványi eredetű festékek használatára.
Ők közreműködtek a New York-i Metropolitan Museum of Art július 5-én megnyílt Chroma: Ókori szobrok színesben című kiállításának létrehozásában is. Támaszkodva a művészettörténeti kutatások eredményeire és a technológia vívmányaira, a gyűjtemény állandó tárlatáról, a Krisztus előtti III. évezredtől a II. századig terjedő időszakból származó 40 műtárgyat választottak ki, hogy az ókori mesterek sokszínűségét bizonyítsák.
A kutatócsapat 14 görög és római szobor évezredekkel ezelőtti színpompáját rekonstruálta – mellettük szinte csupasznak hatnak a vakítóan fehér márvány eredetik.
A New York-i tárlat amellett, hogy bemutatja az ókori művészek által alkalmazott technikákat és anyagokat, a csúcstechnológia segítségével azonosítja a több ezer évvel ezelőtt használt színeket, megvizsgálja az egyes árnyalatok korabeli jelentését, és arra is választ keres, hogy a későbbi korok hogyan tekintettek a polikrómiára, azaz a sokszínűségre. A látogatók nem csupán a tárlókban nézegethetik a műalkotásokat: egy kiterjesztettvalóság-alkalmazás segítségével virtuálisan elkészíthetik a múzeumban megtalálható szfinx eredeti, színes verzióját, részt vehetnek egy háromdimenziós kincsvadászatban, az arcfilterrel pedig mindenki „megszoborhatja” a maga ókori képmását.
Max Hollein, a múzeum igazgatója szerint
ez az innovatív tárlat az intézmény gyűjteményének ókori görög és római szobrait sosem látott módon mutatja meg.
Hozzátette, hogy a tudomány és a technológia legfrissebb eredményei segítségével életre kel a történelem, és az állandó tárlaton hosszú ideje megtekinthető műalkotásokról új, eddig ismeretlen információk birtokába juthatnak a látogatók.
Fotók: A New York-i Metropolitan Museum of Art Chroma: Ókori szobrok színesben című kiállítása. Fotó: Courtesy of The Met/Anna-Marie Kellen
