Liszt Ferenc és művésztársai Dantéhoz fűződő viszonyát vizsgálja a Római Magyar Akadémián csütörtökön nyíló, Egyre mélyebbre merülök Dante sötét erdejében… című tablókiállítás, amely november 24-től Albano Laziale városában lesz megtekinthető.
Liszt Ferencet egész életében foglalkoztatta Dante költészete, különösen az Isteni színjáték. Nem volt ezzel egyedül, hiszen a 19. századi művészvilág rajongott a középkori költőért.
A kiállítás olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miért érdeklődtek annyira Dante iránt ebben a korszakban, milyen zene szól Dante Poklában Liszt Ferenc szerint vagy hogy milyen lett volna, ha megvalósul az a zenét és diorámaképeket ötvöző, „multimediális” előadás, amelyet Liszt a Dante-szimfónia bemutatójára tervezett.
A korábban a Zeneakadémia átriumában megrendezett tablókiállítás olasz nyelvű változata november 18-ig a római közönség számára is betekintést nyújt Dante és Liszt közös világába, Liszt Dantéhoz kötődő kompozíciós terveibe, és példákon keresztül vizsgálja a 19. századi magyar és nemzetközi művészvilág Dante-vonatkozású alkotásait.
Kiemelt szerepet kapnak azok a képzőművészek is – mások mellett Gustave Doré, Bonaventura Genelli, Eugene Delacroix, Ary Scheffer és Jean-Auguste-Dominique Ingres –, akikkel Liszt személyes kapcsolatban állt, és akiknek Dante-vonatkozású műveit ismerte.
Néhány 19. századi, századforduló környéki történet érzékelteti a magyarországi Dante-recepció feléledését is, megidézve például az 1896-ban megnyílt városligeti Pokol körképet vagy Pulszky Ferenc firenzei Dante-estélyét.
A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont munkatársai (Bodrogai Dóra, Halász Krisztina és Peternák Anna) által készített tárlat csütörtök este Révész Mária miniszteri tanácsadó és Herczog János zenetörténész közreműködésével nyílik meg a Római Magyar Akadémia székháza, a Falconieri-palota első emeleti díszfolyosóján, majd november 24-től Albano Laziale városában lesz megtekinthető.
Nyitókép forrása: a Liszt Ferenc Emlékmúzeum Facebook-oldala
