(MTI) - Benkő Mihály történész oroszból fordította le a 86 oldalas tanulmányt, mivel a kazahoknál az orosz a közvetítő nyelv. A magyar történész írta a szerző életrajzát is: ahogy elmondta, régóta ismerik egymást, három expedícióban vettek részt együtt Kazahsztán és Szibéria határvidékén, ahol a kipcsak törzs szövetsége él, ennek egyik nemzetségét magyarnak nevezik és Julianus barát leszármazottainak tartják őket.
Ajbolat Kuskumbajev a keleti magyarok kérdéskörének ered nyomába, a kipcsakok és a magyarok középkori etnokulturális kapcsolatait hangsúlyozza és elemzi. Szerinte a keleti magyarok továbbélési lehetősége volt, hogy beálltak katonának az Arany Hordába, a mongol vezető réteg szolgálatába a 13. század közepétől - részletezte a tanulmány fordítója. A kazahok egységesen állítják, hogy a magyarok beolvadtak a sztyeppeövezetet benépesítő törökségbe. Az utóbbi időben heves tudományos vitát kavart a kazahsztáni madijarok és más, a magyarsággal összefüggésbe hozott közösségek kérdése. A vita ma is folyik, de még a turkológusok és a történészek sem képviselnek egységes álláspontot. Erdélyi István történész elfogadja Kuskumbajev kutatási eredményeit, de a magyar kutatók többségének álláspontja ettől erősen eltér. A kötethez Erdélyi István írt előszót és ebben ismerteti a kérdés legújabb magyar szakirodalmát - jegyezte meg Benkő Mihály. A fordító szerint a könyv azért is érdekes, mert a 43 éves kazah szerző feldolgozza az ebben a témában megjelent orosz nyelvű irodalmat. A fiatal tudós az asztanai egyetem eurázsiai kutató központjának az igazgatója, és az oroszok a legjobb kazah kutatónak tartják.
A könyv ismertetésekor hozzászól a témához Bíró András antropológus, aki fölmérést végzett a Torgaj-fennsík vidékein, Kazahsztánban, és a genetikai vizsgálatokból az derült ki, hogy az ott élő népesség Y kromoszómaszáma a magyarokéhoz közel áll - tette hozzá a fordító, megjegyezve: "a nyugati magyarok mi vagyunk."
