Hogyan indul újra a munka a színházakban? Milyen lesz a színházi élet a karantén után? Mi lesz a félbemaradt évaddal, a megszakadt próbákkal, a ki nem játszott bérletekkel, a megvásárolt jegyekkel? Ennek tükrében hogyan kell újragondolni a következő évadot? A vidéki színházakban már próbálhatnak – de milyen szabályozás mentén? Mikor tarthatják az első bemutatókat, vagy biankó időpontra, és minden eshetőségre felkészülve folynak az előkészületek? Hogyan lehetséges a távolságtartás a színpadon és a nézőtéren? Hogyan változik a nézőtér elrendezése, és ha emiatt radikálisan lecsökken a befogadóképesség, megéri-e, érdemes-e úgy játszani?
Megannyi kérdés, amit a napról napra változó szabályozás tekintetében, egy eddig világviszonylatban is egyedülálló, előzetes minták nélküli helyzetben nehéz megválaszolni, de munkaszervezési, logisztikai, egészégügyi szempontok nélkül a művészeti programot sem lehet kialakítani, ráadásul minden döntés anyagi következménnyel is jár.
Első alkalommal három kőszínház vezetője osztja meg velünk gondolatait, eddigi tapasztalatait, várakozásait, esetleges kételyeit: Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója, valamint Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója.
A második beszélgetésre június első hetében kerül sor, akkor a nyári szabadtéri évad lesz a téma, június harmadik hetében pedig a minél szélesebb körű tapasztalatcsere érdekében a határon túli magyar színházak gyakorlatáról hallhatunk beszélgetést.
A beszélgetéseket, amelyek a Magyar Színházi Társaság YouTube-csatornáján lesznek elérhetők, Seres Gerda újságíró, a Kultúra.hu munkatársa vezeti.
