A Szovjetunió és négy csatlósállama által végrehajtott 1968-as bevonulás miatt öngyilkosságot elkövető férfi tiszteletére koncertet is adtak, az 1968-as eseményekről pedig fotókiállítást nyitottak, filmbemutatókat tartottak. Egyebek között korabeli propagandafilmeket, filmhíradókat tekinthettek meg az érdeklődők - mondta.
A főigazgató közlése szerint a vasárnaptól kedd estig tartó tudományos összejövetelen több mint húsz előadás hangzott el, ebből ötöt az 1956-os Intézet szervezésében kiutazott szakemberek tartottak, a többit cseh, lengyel, szerb, litván és szlovák történészek.
Az 1956-os Intézet vezetője arról beszélt a konferencián, hogy 1968-ban bírálták először nyilvánosan 1956 után a magyar közéletben az akkori szocialista rendszert, ami nemzetközi visszhangot is kiváltott. Ekkor történt ugyanis, hogy magyar filozófusok az akkori jugoszláviai Korcsulán kinyilvánították, hogy nem értenek egyet a csehszlovákiai bevonulással.
Ennek meg is lett a következménye néhány évvel később, amikor Magyarországon 1972-ben leállították az úgynevezett új gazdasági mechanizmust, mert lassanként eltávolították őket a munkahelyükről, végül javarészt emigrálásra kényszerültek. Ehhez a filozófuskörhöz tartozott többek között Heller Ágnes, Márkus György és Tordai Zádor, de a korábbi miniszterelnököt, Hegedűs Andrást is eltávolították a Szociológiai Intézet éléről.
A főigazgató előadásában rámutatott: ezek a filozófusok meg akarták reformálni a kommunista rendszereket, "kritikus marxistaként" léptek fel kutatásaikkal és publikációkkal. Rainer M. János beszámolt arról, hogy a konferencia egyúttal az új, közelmúltat feltáró prágai intézmény, a totalitárius rendszereket kutató intézet bemutatkozó szervezése volt, amelyre eljött Premysl Sobotka, a cseh szenátus elnöke és Zbigniew Romaszewski, a szejm felsőházának helyettes marsallja. A konferencia lebonyolításához szakembereivel hozzájárult ezen kívül a varsói Nemzeti Emlékezet Intézet is.
(Múlt-kor/MTI)
