Önvizsgálat és kulturális forradalom

Kultpol

Csen - mint mondta - nem tudja magának megbocsátani, hogy diákévei alatt apja ellen fordult. Az 1994-ben elhunyt Csen Huaj-aj (Chen Huaiai) szintén filmrendező volt, s a kulturális forradalom idején (1966-1976-ig) milliókkal együtt őt is zaklatták, mert tagja volt a Kínai Kommunista Párt riválisának, a Nemzeti Pártnak. "Nem tudok (megbocsátani), mert tudtam, hogy rosszat teszek. Ha nem tudtam volna, képes lennék megbocsátani magamnak. Úgy érzem, nagyon önző voltam" - magyarázta.

Csen 1992-es életrajzi könyvében (Dragon Blood Tree) leírta a történteket: csatlakozott a tömeghez, amely jelszavakat skandálva lökdöste apját. Az interjúban elmondta, hogy akkoriban egy elit középiskolába járt, vezető kormányhivatalnokok gyerekei közé, és ezzel akarta kivívni elismerésüket. "Úgy éreztem, mintha versenyeznem kéne"- emlékezett. "Remélem készíthetek erről egy filmet, apámról és rólam" - tette hozzá. A rendező azt is megosztotta a hírcsatornával, hogy apja sohasem hányta szemére árulását, sőt, azt követően még szebben bánt vele. Ez nagyon kínozta - ismerte el.

Csen Isten veled, ágyasom című filmje 1993-ban elnyerte a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját, és két Oscar-jelölést kapott. Hat évvel később ismét jelölték az Arany Pálmára A császár és a gyilkos című történelmi eposzért. A magyar nézők utoljára Az ígéret című, 2005-ben bemutatott akciódrámát láthatták tőle.