Bartók kifogyhatatlan tárháza a művészi inspirációnak, a legkülönbözőbb módon dolgozták fel, adták elő műveit a világban, és mindez viszonyítási pont lehet egy művészeti fesztivál életében - fogalmazott Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára a rendezvényt záró sajtótájékoztatón Miskolcon, vasárnap. Magyarország átgondolt stratégiával gondol a jövőre, a regionális együttműködésre, és benne az Európai Unió új szomszédaira is. Erre reflektált Bátor Tamás operaénekes, fesztiváligazgató, amikor a kulturális diplomácia egyik alappillérének nevezte, hogy nem tesznek különbséget kelet és nyugat között, kizárólag művészi érdemük, esztétikai értékük alapján hívnak meg bizonyos produkciókat a Bartók+ fesztiválra.
Pénz, pénz, pénz
A fesztivál idei költségvetése megközelítette a 300 millió forintot, melyből 150 milliót a város, 100 milliót a kulturális minisztérium támogatásából fedeztek. A fennmaradó rész a szponzori és jegybevételekből áll össze. 38 milliót költenek marketingre, ennek 15 százalékát külföldön. Bátor Tamás igazgató kifejtette, hogy elsősorban szakmai folyóiratokban teszik közzé hirdetésüket. Nyugat-Európán kívül Japánból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezik a legtöbb külföldi vendég. Változatlan probléma ugyanakkor, hogy kevés magas színvonalú szálláshely van Miskolcon. Mint kiderült, komoly remény van néhány komolyabb szállodai beruházásra az elkövetkező években - addig jórészt tapolcai és lillafüredi hotelekben és panziókban laknak a fesztiválra érkezők.
Ez a hetedik alkalom volt, hogy Miskolc belvárosát ellepték a gigantikus Bartók Béla-portrék, és idén a francia operaszerzők alkotásait párosították a magyar zseni életművével. A fősodorban 57 előadáson és 14 helyszínen mintegy húszezer néző láthatott világszínvonalú produkciókat, míg a kísérőprogram 200 rendezvényét a becslések alapján közel 160 ezren látogatták további 15 külső helyszínen. Csak a Miskolci Nemzeti Színház négy játszóhelyén 31 előadást vagy koncertet adtak. A fesztivál legnépszerűbb produkcióján 2000 fiatal hallgatta a svéd Therion együttes koncertjét, melynek első részében komolyzenei feldolgozásokat mutattak be, amely a fesztivál vezetése és a szakállamtitkár szerint is komoly próbálkozás a fiatalabb generációk és a komolyzene közelítésére. Az elvárt siker pedig nem maradt el, az utcákon a tinédzserek később olyan természetességgel böngészték a kísérőprogram plakátjait, mintha csak a heti moziműsort tanulmányoznák. A fesztivált értékelő és lezáró sajtótájékoztatón a következő évek tematikájáról is szó esett: a nyolcadik alakommal megrendezendő Bartók+... Nemzetközi Operafesztiválon a világhírű magyar zeneszerző művei mellett ezúttal szláv zeneszerzők - Smetana, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Prokofjev - remekei csendülnek majd fel. 2010-ben Bartók+Európa tematikában gondolkodnak, a távolból is megtámogatva a pécsi Európa Kulturális Főváros-projektet. Egy évvel később nem elképzelhetetlen, hogy újra Giuseppe Verdi kerül terítékre. Felmerült, hogy Wagner műveire alapozzanak egy fesztivált, azonban a helyi színház 1823-as épülete ezt nem teszi lehetővé, mivel a színpadnyílás alig több, mint 9 méter. Alternatív helyszínként az egyetemi erőmű csarnokait el tudja képzelni Bátor Tamás, de a városvezetéssel és a tulajdonosokkal még hosszú ideig kell ennek lehetőségéről egyeztetni - tudtuk meg.
A zene várost épít - fogalmaz a fesztivál szlogenje, mely Káli Sándor, Miskolc polgármestere szerint 7 estendő alatt bizonyosságot nyert. "Hatalmas hullámvölgyből indult a város a kiegyezés, Trianon, a második világháború és a rendszerváltás után is, ám mindig volt elegendő megszállott a sikeres felzárkóztatáshoz. Ebben mára oroszlánrészt vállal az operafesztivál, mely Miskolc fejlődésének egyik legkülönösebb és legszebb zászlóshajója lett."
A Miskolci Nemzeti Színház négy játszóhelyén kívül templomokban, a miskolctapolcai barlangfürdőben, az aggteleki Baradla-barlangban, az edelényi Coburg-kastélyban is felcsendültek Bartók művei és a francia opera nagyjainak - Debussy, Gounod, Halévy, Massenet, Offenbach - remekei. Tapsolhatott a közönség többek között Sass Sylviának, Miklósa Erikának, Elena Mosuc-nak, a Nagy Moszkvai Klasszikus Balettszínház, a Litván Nemzeti Opera és Balettszínház társulatának, a svéd Therion együttesnek, a Bécsi Állami Operaház balettegyüttesének, Edvin Martonnak, a Kassai Állami Színház társulatának és a zágrábi Horvát Nemzeti Színház produkciójának. Az előadásokat mintegy húszezren tekintették meg, a fesztiválhoz szervesen kapcsolódó programoknak pedig 150-160 ezer látogatója volt - ismertette Bátor Tamás.