Körösi Mihály alpolgármester az MTI-nek elmondta, március 18–20. között Mezőberényben rendezik meg a Petőfi Sándor nevét viselő középiskolák találkozóját, ahol foglalkoznak Orlai Petrics Soma életével, művészetével. (A költő és a festőművész másod-unokatestvérek és jó barátok voltak.)
Április 20–22. között a békési város ad otthont a Petőfi-emlékhelyek találkozójának.
Ezen azok a települések mutatják be helyi nevezetességeiket, a költőhöz való kapcsolatukat, amelyeken Petőfi Sándor élete során megfordult. „Mezőberényben írta utolsó versét, innen indult Bem apó seregébe” – mondta Körösi Mihály, hozzátéve, hogy kiemelten Petőfi és Orlai viszonyával szeretnének foglalkozni a rendezvényen.
Nyáron a Kerékpárral őseink földjén elnevezésű túrasorozaton a szlovák ősök földjét fedezik fel az Alföld Turista Egyesülettel közösen, ugyanis a Petrics család onnan érkezett Békéscsabán át Mezőberénybe.
A legjelentősebb eseményt a művész születésnapjára, október 22-re időzítik. A mezőberényi városháza dísztermét díszíti Orlai nagyméretű, 1869-ben született, Coriolanus című festménye. Emellé kapják meg tartós kölcsönbe a Szépművészeti Múzeumtól a Szent Margit zárdába vonulása képet, amelynek a restauráláshoz a város is hozzájárul. A Janus Pannonius Múzeum pedig a Zách Felicián című festmény digitális változatát adja oda a városnak, amely alapján vászonkép-másolatot készíttetnek ugyancsak a díszterembe – mondta az alpolgármester.
Az eseményt egy konferencia zárja aznap, amelyre meghívják mások mellett Keserű Katalint, az ELTE professzorát, aki monográfiát írt Orlai művészetéről; Galamb Zsuzsa művészettörténészt, aki falkutatásokat végez a mezőberényi kastélynál, illetve a Szépművészeti Múzeum illetékes munkatársait.
Erre az alkalomra tervezi magánkiadásban újra megjelentetni Körösi Mihály saját művét, a Képek Orlai Petrics Soma életéből című, eredetileg 2005-ben megjelent életrajzi kiadványt.
A városban emellett plakátok, QR-kódos, térképes tájékoztatók hívják fel a lakosság és az ide látogatók figyelmét az Orlai-évfordulóra. Óvodásoknak kifestőkönyvet terveznek kiadni; általános iskolásoknak városismereti vetélkedőt szerveznek; az Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központ pedig pályázatot ír ki vers és próza műfajban.
A 2022-es rendezvénysorozat előzménye lesz a jövő évi, az újratelepítés 300. évfordulójára emlékező egész éves programsorozatnak.
Orlai Petrics Soma felvidéki eredetű evangélikus szlovák családban született 1822. október 22-én Mezőberényben, Petrics Soma néven. Orlai művészneve 1853-tól vált hivatalossá. Jogi tanulmányokat folytatott, 1846-ban Pestre ment jurátusnak. Ott kezdte látogatni Marastoni Jakab festőiskoláját; majd a mezőberényi kötődésű Wenckheimné Orczy Terézia anyagi támogatásával 1846–48 között Bécsben az akadémián tanult festészetet.
1847–48 telén fogott hozzá első jelentős, nagy méretű, történelmi témát feldolgozó művéhez, az István király és az orgyilkos címűhöz, mellyel megteremtette a történelmi festészet műfaját Magyarországon.
Debrecenhez kötődik azon portrék kiállítása, melyek témaadói a cívis város polgárai, a szabadságharc résztvevői voltak. Ezzel is újat hozott: ez volt az első egyéni gyűjteményes tárlat Magyarországon.
Az első hazai történelmi körkép megalkotása is az ő nevéhez kapcsolódik, ez az 1864-ben alkotott Emese álma című.
Tüdőbetegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta. 1877-ben meghalt leánya, rá egy évre fia. Feleségének lába a téli temetői térdepelések miatt „csúzt kapott”, amputálni kellett s belehalt. Orlai három héttel élte túl feleségét, 1880. június 5-én, életének 58. évében halt meg Budapesten.
A nyitóképen Orlai Petrics Soma Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című költeményéhez készült illusztrációja.
