Van olyan színház, amely manapság is a közönség vallásos igényét elégíti ki, ezért nincs is olyan nagy távolság ma sem a szakrális szertartás és a színházi előadás között. Ahogy a Budapest Tánciskola növendékei, szaxofon szólóra előadott szabad tánccal odacsalogatják a közönséget az épület elé, az sem profán látványosság. Még a huszár sakkal játszadozó szülők és gyerekek is felfigyelnek arra, hogy a fűben, a padokon és a lépcsőkön gyakorolnak graham, vagy limón technikákra mozdulatokat. Valamiféle társasjáték ez is, csak élő bábokkal, végül csak egy marad, de győzött mindegyik.
Nagy tapsot kap a társaság, aztán betolul a tömeg, és mint odabenn is elmondják, ma körülbelül ötödjére, nem vártak ennyi látogatót, maguk is meglepődtek, ezért a tizenöt főre szabott tárlatvezetés kicsit nehézkes lesz. Be lehet járni az öltözőket, amelyek valaha szerzetesek cellái voltak, a refektóriumot, szintén szakrális tér, ahol a kisebb előadások vannak, aztán a nagy, vörös bársonnyal bevont színháztermet, ahol hangpróbát is tartanak, majd kulisszajárás közben meg lehet tudni a kulisszatitkokat. Nem mindet természetesen.
De azt lehet tudni, hogy az 1787. október 17-én nyitott, Kempelen Farkas, a beszélő gép építőjének tervei alapján készült épület első magyar nyelvű előadása, amelyet Kelemen László társulata tartott Igazházi címmel, már nagyjából ilyen körülmények között zajlott, na jó, talán nem volt ilyen fejlett még a hang- és fénytechnika. A súgó viszont tuti akkor is ugyanott ült már, aki most maximum mutogatja takarásból az elfelejtett táncmozdulatokat.
Annyian játszottak itt az elmúlt háromszáz évben, hogy felsorolni is sok volna, de ettől is és nem csak a ferencesek egykori, itt alapult temploma miatt szent ez az épület. A török időkben mecsetté alakították, de ennek nem sok nyoma van, mert az egész Buda 1686. évi ostroma alatt romba dőlt és innen kezdődik elölről az egész. A karmelitáknak bérbe adott telken, emléküket ma a karmelita udvar is őrzi a szomszédban, ahol a nyári, szabadtéri táncelőadások zajlanak. A többit tudja, aki néhanapján idejár. Beavató táncszínházi előadások, Táncfórum, Experidance, Frenák Pál Társulat, szóval teljesen eklektikus az évi repertoár, amelynek azért ezen a két örökségi napon is szereztek híveket.
