A Transzszibériai Expressz ? Az oroszországi régiók filmművészete Kazanytól Vlagyivosztokig című vetítéssorozat az oroszországi regionális filmgyártás fejlődésének bemutatásával átfogó és egyben eleven képet ad a régiók kultúrájáról, a kisebbségi társadalmakról ? írják az Uránia MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint rámutatnak: az utóbbi tizenöt évben Oroszország filmes térképén új pontok jelentek meg. A korábban három-négy stúdióra épülő szovjet-orosz filmgyártás hagyományos, moszkvai és szentpétervári központjai mellett az Oroszországi Föderáció tagköztársaságaiban is fejlődésnek indult a filmipar. A fellendülést nagymértékben ösztönzi, hogy a nemzetiségi régiók erősíteni akarják saját identitásukat, kultúrájukat, és szeretnének minél közvetlenebb formában bekerülni a világ gazdasági-szellemi vérkeringésébe. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében ? hangsúlyozzák a közleményben.
A vetítéssorozat november 30-án Jurij Fetying Bibinur című filmjével indult, amelyet a New York-i Eurázsiai Filmfesztiválon is díjaztak. A történet főhőse Bibinur, aki egész életét egy eldugott tatár faluban töltötte. Az öregasszony, akinek neve ?fényvivőt? jelent, egyik éjjel megálmodja, hogy már csak öt napja van hátra. A film ennek az öt napnak a történetét meséli el. Szintén a tatár tematikus napon, november 30-án láthatta a közönség Az áldozathozatal regénye című filmet, amelyet Szalavat Juzejev rendezett, és amelynek főhősei fiatal tatár zenészek. A hantik és a Szovjetunió építése december 14-én kerül a középpontba: Oleg Feszenko Mese a hantikról című 2010-es ?westernje? az 1933-as kazimszki felkelésről szól, amelynek során az osztyákok el akarták kergetni a vörösöket, hogy a saját szokásaik szerint élhessenek. Az akciódús történelmi kalandfilm Jeremej Ajpin hanti író regénye alapján készült. Szintén ezen a napon vetítik Alekszej Fedorcsenko A forradalom angyalai című 2014-es filmjét, mely 1934-ben játszódik a Szovjetunió északi részén, ahol a hanti és nyenyec sámánok nem akarják elfogadni az új ideológiát. Hogy megbéküljön egymással a két kultúra, az ősi pogányság és az orosz forradalmi avantgárd, művészek indulnak az Ob-vidéki tajgába agitálni.
A vetítéssorozat január 11-én folytatódik, mikor Nyenyec és burját vonzások és választások címmel tartanak tematikus vetítéseket. Vlagyimir Tumajev A fehér rénszarvas című filmjében Aljoska anyja unszolására megnősül, pedig a szíve továbbra is Ilnáért, az öreg Petko lányáért dobog. A Moszkvai Filmfesztivál közönségdíjas alkotása a neves nyenyec írónő, Anna Nyerkagi művéből készült. A burját életbe Bair Disenov Az első szerelem című filmje ad bepillantást, amelynek humorral fűszerezett története két családról szól: a burját Dulma egy irkutszki orosz fiúval éli át az első szerelmet, amely szülői ellenállásba ütközik. A Mari asszonyok címmel meghirdetett napon, január 25-én lesz látható Vaszilij Domracsejev Szalika című 2010-es alkotása, amely Szergej Nyikolajev 1938-ban megjelent darabjából készült eredeti nyelven. A népdalokból felépülő történet a forradalom előtti időkben játszódik, míg Alekszej Fedorcsenko A marik mennyei asszonyai című alkotásának huszonhárom történetében a mari nők élete, a kis nép szokásai és kultúrája elevenedik meg.
Az Udmurt hangok című tematikus napon, február 8-án az első udmurt nyelvű filmet láthatja a magyar közönség. Pjotr Palgan rendezése, az Eperbogyók egy falusi fiú története, aki beleszeret egy fiatal énekesnőbe, akit a rádióban hallott. A városban járva egy este látja is az udmurt sztárt, de annak már van egy jómódú udvarlója. Családja meg akarja menteni Makszimot a depressziótól, és sikerül elintézniük, hogy az énekesnő koncertet adjon a faluban. A Baskír válaszutak című napon, február 22-én Ajsziuak Jumagulov Szélvadász című filmjét vetítik, amelynek főhőse, Ahmat apó egy távoli faluból érkezik a városba, hogy teljesítse egy haldokló öregasszony utolsó kívánságát, és elhozza neki az unokáját, Rusztamot, a sikeres bankárt. A sorozat zárásaként március 8-án láthatja a közönség Akira Kuroszava Derszu Uzala című Oscar-díjas alkotását. A japán-szovjet koprodukcióban készült 1975-ös film Vlagyimir Arszenyjev azonos című regényének adaptációja.
Forrás: MTI
Fotó: urania-nf.hu
