Az egyezmény titkos záradékának meglétére csak 1989-ben derült fény, amikor azt a rendszerváltás során feloldották a titkosság alól. A Kreml azonban most mintha visszakozna: szerintük ugyanis az 1941-ig életben lévő egyezmény az ország valódi befolyásának határait jelzi.
A most bemutatott dokumentumokat Lev Szockov, a KGB mára nyugdíjazott tábornoka által vezetett levéltári kutatás "tárta fel", amelyet azonban csak az SZVR, az orosz külföldi hírszerzés felügyelete alatt folytathattak. Az SZVR hivatalos nyilatkozata szerint az egykori akták azt bizonyítják, hogy a Szovjetuniót a franciák és az angolok hozták kényszerhelyzetbe, amikor 1938-ban Münchenben megalkudtak Hitlerrel; így 1939-re a Szovjetuniónak nem maradt más választása.
Szockov szerint a Molotov és Ribbentrop által aláírt dokumentum a Nyugat árulása után levegőhöz juttatta a Kremlt. Az NKVD dokumentumaiból az derül ki, hogy Párizs és London inkább kelet felé terelte volna Hitler agresszióját, így egyáltalán nem érdekelte őket a Balti államok sorsa sem; az angolok legfőbb célja pedig az volt, hogy kivárják, ki nyeri meg a keleti háborút.
Szockov állításai igencsak meglepőek: eszerint a Baltikumban szó sem volt megszállásról, és Észtország, Lettország és Litvánia örült a szovjet bevonulásnak. Szerinte az adott országok politikusa és történészei folyamatosan hazudoznak, amikor azt merik állítani, hogy a szovjetek több tízezer embert öltek meg, és küldtek a Gulágra, illetve bábkormányokat állítottak fel.
A bejelentés nem számít újdonságnak: az orosz elnök, Dmitrij Medvegyev tavaly óta komoly háborút folytat minden olyan európai állam ellen, amely kétségbe vonná az orosz történelemértelmezést. Ez utóbbi viszont elég kétséges, hiszen az ország második világháborúról vallott elképzelései sokszor egyre közelebb kerülnek a sztálini retorikához. Több katonai szakértő azonban még ennél is tovább megy: szerintük Putyin Sztálin egyik legjobb tanítványa lett, és legfőbb célja egy hasonló egyezmény aláírása lenne, amely újra befolyási területekre osztaná fel Európát.
