476623421_18127800007406689_3938247549386625726_n.jpg

Legyőzött ellenségeikből falatozhattak ezek az ősemberek

Éhség, halotti szertartás vagy az ellenség megalázása? A kutatók még nem tudják, hogy milyen okok állhattak a kannibalizmusra utaló leletek hátterében.

Egy Krakkó melletti barlangban olyan emberi csontokat és koponyákat fedeztek fel, amelyek azt sugallják, hogy az ott élő ősemberek megették legyőzött ellenségeiket. A tizennyolcezer évesre becsült csontmintákat 3D-s képalkotó technológiával elemezték, 68 százalékukon olyan vágásokat, sérüléseket találtak, amelyek az izom-, csontvelő- és agyi szövetek eltávolítására és kannibalizmusra utalnak. 

A Maszycka-barlangban talált lelet Nyugat-Európából érkező emberek maradványait tartalmazta, akik a visszahúzódó jégtakarók nyomán érkeztek a mai Lengyelország területére. A barlangi ásatások már a 19. században elkezdődtek, a csontok között férfiak, nők, gyermekek és antilopok maradványait is megtalálták, akiket egyetlen esemény során temethettek el. A kutatók eleinte nem tudták bizonyítani a kannibalizmust, de az újabb vizsgálatok során egy katalán régész, Francesc Marginedas olyan emberi csontokat talált, amelyeket korábban állati maradványokként azonosítottak. Ezek 3D-s szkennelésével egyértelmű nyomokat találtak arra, hogy

bizonyos csontokat azért törtek össze, hogy a tápanyagdús izmokhoz vagy az agyvelőhöz hozzáférjenek.  

A kannibalizmusra más, hasonló korú európai leleteknél is találtak már példát, azt azonban nem lehet tudni, mi motiválhatta a bizarr gyakorlatot. Egyes elméletek szerint az okok között lehetett a táplálkozási szükséglet, de elképzelhető, hogy halotti szertartásról vagy a legyőzött ellenség megalázására szolgáló szokásról volt szó. Mivel a Maszycka-barlangban talált leletek között emberi és állati csontok is voltak, így valószínű, hogy ott a kannibalizmus inkább az ellenféllel szembeni tiszteletlenséget és az erőszakot szimbolizálta. Ami viszont biztos, hogy a felfedezés fontos adalékokkal szolgál az őskori lengyel kultúra és temetkezési szokások megértéséhez.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Római kori leletegyüttes a Hónap kincse

Ferramenta – Egy római kori vaseszköz-depólelet Pincehelyről címmel nyílt meg a szeptemberi hónap kincse az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban A rendhagyó régészeti, vastárgyakból álló depólelet a római császárkorból származik,  amely a Tolna megyei Pincehely határában látott napvilágot a múlt esztendőben. A leletegyüttes zömében mezőgazdasági és műhelymunkára utaló eszközöket tartalmaz, azonban van benne rendkívül értékes ereklye is, egy teljes épségében fennmaradt kulcskészlet.

Nyolcszáz év után újra megszólalt a keresztény világ legrégebbi orgonája

Kedden, a jeruzsálemi Szent Megváltó-kolostorban nyolc évszázad után újra megszólaltattak egy orgonát, amely a kutatók szerint a keresztény világ legrégebbi ilyen hangszere.

Campona Victrix – Kiállítóhely lett a római katonai tábor

Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Campona Victrix kiállítóhelyén az egykori római katonai tábor izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.