Ősi terek titkai: az esztergomi Vármúzeum

A Budapesttől alig 50 km-re fekvő Esztergom kimeríthetetlen kincsesbányája a történelem és a művészettörténet iránt érdeklődőknek: augusztus 20-ától, a megújult vonatszakasz átadásával pedig még inkább lecsökkennek majd a távolságok a két település között. A turistáknak kötelező templomjárás után érdemes felfedezni Esztergom további titkait: a Szent Tamás-hegy tetejéről pillantást vetni a házak rendezett soraira, vagy megmászni a Babits Emlékház felé vezető kaptatót. Ha viszont hasogat a hőség, a Vármúzeum hűvöse akkor is menedéket nyújthat.

A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának április 18-ától, két évig tartó munkálatok után újabb részei is látogathatóvá váltak. „A vár rekonstrukciójának mostani üteme a már fizikailag nagyon amortizált „régi palotarészt” érintette elsősorban. Itt található például a Szt. István terem, a középkori konyha, a fürdő, a Fehér toronyban található Beatrix terem, a Vitéz János Studiolo és tulajdonképpen ide sorolhatjuk a királyi várkápolnát is” – sorolta fel kérdésünkre Rezi Kató Gábor igazgató, mely területek nyíltak meg áprilistól a látogatók előtt. „Az átalakításokon túl (melyek elsősorban gépészeti és belsőépítészeti jellegűek voltak) a restaurálási munkák is olyan fokra érkeztek, hogy 14 év után látogathatóvá vált minden helyiség, és ezzel gyakorlatilag összefüggően bejárhatóvá vált a teljes palota” – tette hozzá.

Az esztergomi Várhegy minden egyes négyzetcentimét átitatja a történelem. „Egy ilyen ősi épület esetében mindig vannak meglepetések” – emlékszik vissza Rezi Kató Gábor a munkálatok során felmerülő kihívásokra. „Ezek közül kiemelném a „ciszternás terem” átalakítását: eredeti terveinkben ennek az alacsony, fapadlós, sötét helységnek csak minimális átalakítása (gépészet, burkolat, világítás) szerepelt. A munkák során azonban előkerültek az 1960-as években elhagyott régészeti kutatóárkok, melyeknek a teljes feltárása után egy teljesen új helység képe bontakozott ki: római alapokkal, Szent István-kori falakkal, az Árpád-kori kápolna több mint 10 méter magas oldalfalával, egy gyönyörűen kitisztított hatalmas ciszternával. A vár minden fontos építészeti korszakát bemutató egyedi, izgalmas és szép bemutatóterem alakult itt ki.”

A legtöbb látogatót azonban valószínűleg a Studiolo, azaz Vitéz János esztergomi érsek egykori dolgozószobája vonzza majd a múzeumba. ?A vár minden helységének történetéről lehetne egy-egy izgalmas regényt írni, de talán a Studiolo viszi el a pálmát?? ? véli az igazgató. Mint azt hangsúlyozta, a reneszánsz szoba leginkább az ?Erények? freskójáról ismert, amely a keresztény teológia négy sarkalatos erényét (Prudentia - Okosság, Temperantia ? Mértékletesség, Fortitudo - Erősség, és Justitia - Igazságosság) ábrázolja allegorikus nőalakként. ?A freskót valószínűsíthetően Vitéz János érsek, Mátyás király korábbi nevelője, majd Magyarország kancellárja rendelte meg dolgozószobájába. Az érsek hatalmas, késő gótikus, kora reneszánsz palotát, könyvtárat és csillagvizsgálót is épített a várban. Mecénása volt a korszak legjelentősebb tudósainak, itáliai és görög filozófusoknak, költőknek és képzőművészeknek? ? tette hozzá. Mint elmondta, a freskó csodával határos módon ?túlélte? a török háborúkat, noha a palota déli végén álló lakótorony felső szintjei eltűntek. ? A törökök a vallásukkal nem összeegyeztethető humán ábrázolásokat megcsonkították, később a belső helyiségeket földdel töltötték fel, amely évszázadokra elfedte a Studiolo freskóit? ? emlékeztetett Rezi Kató Gábor.

A dolgozószobát a kápolnával együtt 1934–38-ban, Lux Géza építész irányításával állították helyre. A freskókat a magyar kormány kérésére Mauro Pellicioli olasz restaurátor vezetésével restaurálták. Rezi Kató Gábor utalt a Vármúzeum legújabb művészettörténeti szenzációjára is: a 2000-ben, Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátor művész és Prokopp Mária művészettörténész vezetésével megkezdett kutatás és helyreállító restaurálás eredményei alapján ma a kutatók azt feltételezik, hogy a négy erény freskóit valószínűleg az ifjú Botticelli készítette. „A kutatás jelenleg is folyik” – hangsúlyozta az igazgató.

Prokopp Mária művészettörténész 1960 óta, azaz 55 éve foglalkozik az esztergomi Vár falképeivel. „Akkor, IV. éves művészettörténész hallgatóként kezdtem foglalkozni a szakdolgozatom témájával, az esztergomi Várkápolna freskóival. Ehhez behatóan kellett tanulmányoznom a Vár történetét, az egykorú írásbeli emlékeket, az itt járt utazók leírásait, és a fennmaradt képzőművészeti emlékeket”- emlékezett vissza. Prokopp Mária művészettörténet-történelem szakos diplomájának megszerzése után az esztergomi Vármúzeum művészettörténészeként dolgozott, ezalatt lehetősége volt eljutni Olaszországba is, ahol a XV. századi itáliai festészeti alkotásokat eredetiben is tanulmányozhatta. Az Erények vizsgálatára 2000-től kezdve nyílt alkalma. „Az Országos Műemléki Hivatal pályázatot írt ki az esztergomi vár valamennyi freskó-emlékének a szakszerű restaurálására. Ezt Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátor művész nyerte meg, aki a szakmába nemzetközi tekintélynek örvend, jelenleg az ICOMOS nemzetközi falkép-bizottság elnöke. Ő 2000 óta töretlen lelkesedéssel tárja fel a freskón a mindeddig láthatatlan eredeti részleteket, amelyeket folyamatosan megbeszélünk, értékelünk”- mondta Prokopp Mária. A művészettörténész az ELTE BTK Művészetörténeti tanszékének tanára, 2009 óta mint professzor emerita. Rendszeresen jár Firenzébe, Rómába, Milánóba, ahol előadásokat tart az esztergomi falképekről, az új kutatási eredményekről, amelyeket nagy érdeklődés kísér.

„A falképek témáját Vitéz János érsek határozta meg Dante Isteni színjátékának Paradicsom része alapján: a falakon az erények allegóriái kaptak helyet, amelyeket felülről a Bolygó istenségek világítanak meg. A 2000-től folyó restaurálás feltárta a terem falain eredetileg körbefutó reneszánsz loggia nyomait, és megállapította, hogy az egész termet ugyanaz a festő festette ki” – mondta a Studiolo freskóiról Prokopp Mária. Mint azt hangsúlyozta, ennek a festőnek a meghatározása hosszú évek kutatásának az eredménye, amelyet a művészettörténeti és levéltári kutatás mellett, mindenekelőtt a restaurátori vizsgálatok bizonyítékai, amelyek a festő technikai eljárását is feltárták, tettek egyértelművé. „Az esztergomi Erények arca, öltözete, hajábrázolása és a képek technikai kivitele, a dekoratív rajz sajátosságai, a hosszan lebegő hullámos haj arannyal való élénkítése pontosan megegyezik Botticelli alakjaiéval”- emelte ki Prokopp Mária. Min elmondta, Botticelli esztergomi hatalmas festészeti együttese, amelyet Mátyás király kancellárja, az Európai tekintélyű tudós humanista megbízásából készített, keltette fel a Medici család figyelmét is a művészre, és látták el megbízásokkal az esztergomi alkotásaival világhírnevet szerzett fiatal festőt megrendelésekkel. „Tehát Botticelli pályája Esztergomban indult el 1465-66-ban”- tette hozzá.

Az érdeklődőknek érdemes arra is odafigyelni, hogy a Studiolo egyelőre csak hétvégenként áll nyitva a nagyközönség számára is. „Egy középkori vár rekonstrukciójában nincs olyan hogy valami véglegesen „kész”. Ütemek vannak, amelyek tulajdonképp 1934 óta folyamatosan tartanak”- hangsúlyozta Rezi Kató Gábor igazgató. Most, kormányzati támogatással egy újabb ütembe kezdenek, amelynek munkálatai előreláthatólag 2017-ig tartanak majd. „Az 1934-38-as helyreállításnál a Studiolót vasbeton mennyezettel fedték be, ennek szintje az egykori ágyúbástya teraszához igazodott. Sajnos lapos födémje már 1938 óta folyamatosan beázott, ezért készült el 2008-ban egy védőtető a Fehér toronyra. A vasbeton mennyezet azonban megakadályozza azt a lehetőséget, hogy az egykori reneszánsz tér egyedülálló alkotásai, mint az Erények vagy a Zodiákus ív teljes környezeti szépségükben rekonstruálhatóak legyenek. Erre szeretnénk most egy építészeti tervet kidolgozni, amely egy múzeumi programmal párosulva, a már teljes pompájában helyreállított freskókkal közösen, visszaidézhetné az európai reneszánsz egyik csúcsteljesítményét itt, az esztergomi várban.”