Thor Heyerdahl Polinéziából, az amerikai kontinensről, valamint Délkelet-Ázsiából származó etnográfiai és régészeti leletek aprólékos elemzését követően arra a következtetésre jutott, hogy Polinézia őslakosai a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem Délkelet-Ázsiából, hanem Amerikából érkeztek a szigetvilágba. Teóriáját kétkedéssel fogadták, ezért úgy döntött, személyesen kel útra, hogy érvényt szerezzen igazának.
Peruba utazott, ahol öt társával együtt balsafából megépítette azoknak a vízi alkalmatosságoknak a pontos mását, amelyekkel a dél-amerikai indiánok közlekedtek már ősidők óta. A tutaj alapját 9 darab 60 cm átmérőjű balsafatörzs alkotta, amelyek közül a középső volt a leghosszabb: 13,7 m. Ezekhez kötötték keresztbe 3 cm vastag kenderkötéllel az 5,5 m hosszú és 30 cm átmérőjű kisebb törzseket.
A farönkök közé függőlegesen fenyődeszkákat dugtak, amelyek a kormányzást segítették elő. Ezzel szinte feleslegessé vált az 5,8 m hosszú mangrovefa szárából és fenyőtollból álló kormányevező. Az "A" alakú, 8,8 m magas árboc kemény, mangrovefából készült. Mögötte kapott helyet a 10 négyzetméteres, alig másfél méter magas bambuszfonat kabin, amelyet banánlevelekkel fedtek le. A tutaj az inka napisten, Virakocsa nevének régi formája alapján a Kon-Tiki nevet kapta.
A Heyerdahl vezette kis expedíció 1947. április 28-án hagyta el a perui Callao kikötőjét. A legénységet Erik Hesselberg navigátor és festőművész (a vitorlán látható Kon-Tiki ábrázolás alkotója), Bengt Danielsson szociológus, mellesleg spanyol tolmács, a társaság szakácsa; Knut Haugland és Torstein Raaby rádiósok, valamint Herman Watzinger mérnök, az expedíció tudományos felelőse alkották.
Rakományként a tutaj aljára erősített bádog- és bambuszcsövekben körülbelül 1300 liter vizet, mintegy kétszáz kókuszdiót, édesburgonyát, lopótököt és egyéb gyümölcsöket, valamint az amerikai hadsereg túlélőkészletekbe szánt kísérleti élelmiszereit vitték magukkal. Fő táplálékuk azonban a halászatból eredt: a zsákmányt dorádó, tonhal és az éjszaka a tutajra pottyant repülőhalak alkották.
Az út első 50 mérföldjét a perui haditengerészet vontatógőzöse segítségével tették meg, majd a Humboldt-áramlattal együtt nyugati irányban haladtak. Két nagy vihart vészeltek át, mire július 30-án megpillantották az első polinéziai szigetet, Puka-Pukát. Augusztus 4-én megpróbáltak az Angatau-szigeten partra szállni, de az erős szél elsodorta őket.
Végül augusztus 7-én fennakadtak a Tuamotu-szigetcsoporthoz tartozó Raroia-szigetet körülvevő korallzátonyon. A több mint három hónapos kaland a súlyosan megrongálódott Kon-Tiki partra vontatásával mégis szerencsés véget ért. Az expedíció bebizonyította, hogy a Kolombusz előtti Dél-Amerika népei képesek voltak a polinéz szigetek elérésére. Heyerdahl elméletét azonban mind a mai napig nem fogadja el a tudomány, bár kis létszámú dél-amerikai csoportok betelepülését Polinéziába elképzelhetőnek tartják.
Tudományos tény azonban, hogy a Kon-Tiki expedíció tagjai fedezték fel a kígyómakrélát; megfigyeltek egy rendkívül ritka cetcápát és több ritka, az éjszaka folyamán a felszín közelébe merészkedő mélytengeri halat. Gyarapították ismereteinket a planktonok világát illetően is. Heyerdahl 1948-ban megjelentetett beszámolója az expedícióról világszerte nagy feltűnést keltett. Összesen 70 nyelvre fordították le, és az évek során közel 50 millió példány kelt el belőle. A könyv alapján készült filmért 1951-ben Oscar-díjat kapott.
Az elméletet az American Antiquity című folyóirat nemrég megjelent tanulmánya árnyalta, amely szerint a polinéz hajósok már évszázadokkal az európai felfedezők első megjelenése előtt látogatták a kaliforniai partvidéket. Egyesek szerint Ausztrália őslakói is itt jártak, a két kutató, Kathryn Klar, a Berkeley Egyetem nyelvésze, és Terry Jones, a Kaliforniai Egyetem régésze elismerik, hogy elméletük szöges ellentétben áll a térség fejlődéséről korábban gondoltakkal.
Tavaly pedig egy sikertelen kísérlet után Olav Heyerdahl, a híres norvég néprajzkutató és utazó Thor Heyerdahl unokája ismételte meg néhány éve elhunyt nagyapjának legendás Kon-Tiki-expedícióját.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Kiss Petra, Sajtóadatbank)
