A Nemzeti Galéria tereiben 2017 szeptembere és 2019 januárja között tíz kiállításból álló projekt zajlott. Az ötletet eredetileg az adta, hogy az MNG 19-20. századi szoborgyűjteményében őrzött mintegy ötezer szobor közül csak alig száz látható az állandó és az időszakos tárlatokon. Az Élő gyűjtemény elnevezésű projekt célja az volt, hogy élőbbé és láthatóbbá tegye a múzeumi anyagot a kortárs szobrászok bevonásával.

A meghívott alkotókat − Antal Malvina, Bakos Ildikó, Drabik István, Fülöp Gábor, Gaál József, Majoros Áron Zsolt, Rabóczky Judit Rita, Szabó Ádám, Szurcsik József és Turcsány Villő − az MNG arra kérte, hogy a Szobor Osztály anyagából válasszanak ki egy-egy inspiratív szobrot vagy műegyüttest.

Lépő

A kiválasztott műtárgyak elsősorban a jelenleg raktárban lévő művek közül vagy a közönség számára nem látható terekből kerültek ki. A kortárs alkotásokat és a forrásul választott múzeumi szobrokat együtt „gerillatárlatokon” mutatták be, alkalmanként más-más állandó kiállítási egységekben, váltakozó helyszíneken egy-egy hónapig.

A projekt lezárásaként született meg az október 17-től látható, összegző tárlat, ahol a tíz szoborpár egyszerre, az adott helyén jelenik meg.

Iteráció

A tárlat elevenségét a raktári közegből kiállítási pozícióba kerülő műtárgyak adják; jelezve azt is, hogy a raktári státusz legtöbb esetben csupán ideiglenes állapot, amely bármikor megváltoztatható. Ugyanakkor a kortárs alkotások párbeszédre hívják és új szempontokkal gazdagítják a múzeumi anyagot. A diskurzus helyszíne a már meglévő múzeumi közeg, ahol az állandó kiállításon lévő többi műtárgy is bekapcsolódik a beszélgetésbe.

A párbeszéd eredményeként a nézők egy interaktív akció részesei lehetnek: az állandó kiállítási tereket a földszinttől a harmadik emeletig végigjárva, térkép segítségével maguk fedezhetik fel az Élő gyűjtemény kiállítás egyes állomásain megjelenő szoborpárokat, installációkat.