Hét évvel a polgárháború ("a bárók felkelése") után Edward herceg, az angol trónörökös Eveshamnél legyőzi a felkelő vidéki nemességet. Vezérük, Simon de Monfort elesik a harcban. III. Henrik királyt visszahelyezik régi jogaiba. A polgárháború maradandó vívmánya a parlament intézménye. 1258-ban III. Henrik királynak bele kellett egyeznie a háborgó nemesség javára az "oxfordi províziók"-ba, amelyek a királyi hatalom korlátozását jelentették (15 tagú bárói tanács ellenőrzi a királyt és a kormányzást). III. Henrik, IX. (Szent) Lajos francia királlyal és a pápával szövetkezve utólag érvénytelennek nyilvánította a megegyezést. Véres összeütközésekre került sor. A felkelt vidéki nemesség Simon de Monfort vezetése alatt először legyőzte a királyt a lewisi csatában (1264. V. 14.). A bárók létrehozták a régensi tanácsot, és elrendelték, hogy Londonban parlamentet hívjanak össze. Az ellenállás fórumának szánt parlament bárókból (Magnates), lovagokból (Knights) és első ízben választott polgárokból (Burgesses) állt.
