Összhang: Boldi és Incze Mózes alkotásai Kecskeméten

November közepéig látogatható a Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész és Incze Mózes festőművész közös tárlata a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben.

A kecskeméti Bozsó Gyűjtemény Szmrecsányi Boldizsár (Boldi) szobrászművész és Incze Mózes festőművész közös tárlatáról a kurátor, Árvai-Józsa Kitty művészettörténész

az alkotói nézetek összhangját emelte ki.

Mint mondta: a két művész munkáinak egyik kiemelkedő gondolati vezérfonalát annak vizsgálata adja, hogy miként kapcsolódik az ember általában, az egyén pedig önmagában a világhoz. Miként teremti újra és mindig másként önmagát, illetve a körülötte lévő közeget. Miként válik valami transzparens jellé, és nem utolsó sorban mik azok a kapcsolódási pontok, amelyek az alkotást magát – legyen az szobor vagy festmény – korunkhoz, napjainkhoz, a ma emberéhez kötik.

A művészettörténész szerint Boldi tökéletesen lecsiszolt, zárt kompozícióinak elsődleges forrása a magas fokú stilizálás ellenére mindig valamiféle természetelvű gondolkodásmód, amely során hangsúlyosan

az emberi születés pillanatára, a létezés élményére reflektál.

Incze Mózes a hagyományos alapokon nyugvó, klasszikus figurális festészet képviselője. Mégis magával ragadó, misztikus fényekbe burkolt kompozíciói a mai kor emberének attribútumaival napjainkra reagálnak.

A festmények szimbolikus értékkel bíró motívumai a kábelek, usb-csatlakozók és töltők, a pendrive, a hangszórók, a konnektorok. Vagy a vörös szalag, amely hol körbeölel, hol gúzsba köt, hol pedig egy másik világ, egy másfajta létmód lehetőségét ígéri.

A művek „húznak, visznek magukkal, sőt beszippantanak, de mégsem adják magukat könnyen”.

Létrehozójuk képépítési módszere ugyanis az asszociációkra épít. A befogadó elméjét igyekszik mozgásba hozni, hogy a figyelmes szemlélő tekintete fűzze össze a kép részleteit, és a látvány maga a néző elméjében teljesedjen ki.