Mit tartotok az eddigi legnagyobb sikereteknek?
H. B.: Nehéz erre válaszolni. Mindig megéljük a sikereinket, az első tehetségkutatónk megnyerése után például olyan jól éreztük magunkat, hogy az egyik helyi metálzenekar ? akiknek aznap kevésbé sikerült meggyőzniük a zsűrit ? meg is akart verni bennünket. Viszont másnap már mindig a következő nagy dobáson gondolkodunk.
Mit üzentek a zenétekkel, miért tartjátok fontosnak ?megfogalmazni dolgokat a világgal kapcsolatban??
H. B.: Úgy érzem, Magyarországon jelenleg nagyon kevés az őszinteség, és a másik megérteni akarása. A mi zenénk a kommunikációról szól. Érzésekről, a szorongásainkról, mindenről, ami szembejön velünk, és amivel nem akarunk egyetérteni. Egyfajta lázadás ez mindennel szemben, ami konzumgiccs.
M. D.: Nem szeretjük a képmutatást. Esterházy Péter is valami olyasmit írt az Estiben, hogy az a normális, attól lesz egy ember viselkedése természetes, ha nem kell elgondolkodnia azon, hogyan fog viselkedni bizonyos helyzetekben.
Milyen visszajelzéseket kaptatok az első, Zsákutcák című EP-tekről?
M. D.: Az egyik barátom mesélte, hogy amikor az édesapja meghallgatta a Szertefoszlottcímű számunkat a Petőfi Rádióban, az volt az első reakciója, hogy végre valami, ami nem olyan, mint a többi.
H. B.: Fontos tudni, hogy léteznek szép számmal a Szertefoszlotthoz hasonló stílusú dalok, a műfajon belül sokkal jobbakat is fel lehet fedezni. Viszont ebből a reakcióból is látszik, hogy a rádióhallgatóknak is lenne igényük a valódi dolgokról szóló popzenére, nem csak a biztonságos mainstreamre.
Ősszel megjelenik a második lemezetek. Milyen újdonságokkal készültök?
H. B.: A lemezen kilenc új dal lesz hallható, a felvételeket Szegeden, a MiracleSoundban készítettük. Szabó Szebi, Sóti Norbi, Horváth Barna és Ligeti Gyuri segítettek a stúdiómunkában. Ligeti Gyuri keverte a dalokat. Megkértük, hogy csinálja oasisesre, szerintem sikerült. Úgy fog szólni, mint egy brit rocklemez, viszont sok, a magyar undergroundra jellemző stílusjegy is felfedezhető lesz az albumon. Gyuri szerint például idegesítően affektálok rajta.
Miért jelentkeztetek a Hangfoglaló Program Induló Előadói Alprogramjába?
H. B.: Elsősorban szerettünk volna felvenni egy nagylemezt. A felvételek költségét a saját zsebünkből nem tudtuk volna előteremteni, vagy ha igen, csak évek múlva gyűlt volna rá össze a pénz.
Mire vagytok a legbüszkébbek az elmúlt egy évből?
H. B.: A koncertjeinkre. Az elmúlt fél évben nagyon sokszor játszottunk vadidegen, véletlenül odatévedt emberek előtt, akik ott ragadtak és végighallgattak bennünket. Ez elképesztően jó érzés. A koncertek után mindig megkérdezik, hogy miért nem hallottak még rólunk.
M. D.: Az elmúlt időszakban igazán összekovácsolódott a banda is, sokat fejlődtünk érzelmileg. Ezen kívül büszkék vagyunk rá, hogy több példaképünkkel is együtt dolgozhattunk, például Ligeti Gyurival, a Supernemmel vagy éppen a 30Y-nal.
Terveztek még pályázni a Hangfoglaló Programhoz?
H. B.: Mindenképpen. Rengeteg dal, ötlet van bennünk, amelyek megvalósításra várnak. Sok helyen szeretnénk még fellépni, jó lenne klipet, filmet készíteni, könyvet kiadni? Jöhet bármi!
Mik a további terveitek, hol láthatunk titeket legközelebb?
H. B.: Törökbálintra megyünk szeptemberben, valamint elkísérjük Debrecenbe a Supernem zenekart. A Bagossy Brothers Companyvel októberben lesz egy közös bulink Nagyváradon, november 1-jén pedig megtartjuk a várva várt lemezbemutató koncertünket a Kuplungban. Ha minden jól megy, több vendégelőadó is eljön majd.
Volt olyan szituáció, amelyen változtatnátok, ha lehetne?
H. B.: Az egyik fesztiválon úgy kellett végigcsinálnunk a koncertet, hogy semmit nem hallottunk magunkból. Gyakorlatilag nem volt beállásunk, ezért nem tudtuk azt a színvonalat nyújtani, amit szerettünk volna.
M. D.: Nagyon nehéz leplezni a stresszt, ami egy ilyen helyzetben felgyülemlik az előadóban. Ez kihatással van mindenre, rányomja a bélyegét a produkcióra. Ahogyan korábban is mondtuk, őszinte zenekar vagyunk. Ez azonban nem minden helyzetben pozitív.
