Kisvasútnak azokat a vasútvonalakat nevezi a köznyelv, amelyek a normál vasútvonalnál keskenyebb nyomtávon haladnak, vagyis a vágány két sínszála közti távolság kevesebb mint 1435 milliméter. Az első kisvasutak gazdasági célból épültek, bányákban, nagyobb üzemek (például kender- vagy cukorgyárak területén), valamint hal- és erdőgazdálkodási céllal. A legrégibb hazait (1882) ma már turisták használják, a Zsuzsi Erdei Vasút debreceni első megállója ma is a Fatelep nevet viseli.
Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Nagycenk Széchenyi-kastélyának gyönyörű hársfasora mellől indul a kisvasút, amely tavasztól őszig szállítja a négy kilométerre lévő Fertőboz vasútállomásig az utasokat. Bár részben a régi Fertőboz–Nagycenki Cukorgyár nyomvonalán építették ki, érdekessége, hogy a legtöbb kisvasúttal ellentétben nem gazdasági okból, nem teher- és áruszállítási, hanem kifejezetten muzeológiai céllal épült ki. 1970 és 1972 között, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és a Közlekedési Múzeum együttműködésének részeként az országban több helyen megszűnt kisvasutak mozdonyait és különleges kocsijait akarták megmenteni az enyészettől. 1978-ban a magyar vasúti hagyaték megőrzésére máig bővülő járműskanzent hoztak létre az állomással szemben, amely az ország legnagyobb szabadtéri kisvasúti gyűjteménye. Mellette játszótér is várja a gyerekeket.
Az Ikva-patak hídján átzötyögve kanyargós úton jutunk el a végállomásra. Itt, a négymozdonyos fertőbozi fűtőházban, elegáns látogatóteraszról szabadon kukucskálhatunk be egy általában elzárt üzemi területre is, a kisgőzösökhöz. Innen már érdemes felsétálni a Gloriette-hez, hisz a klasszicista kilátóból a Fertő-tó mesés látványa tárul elénk. A nagycenki kisvasút másik különlegessége, hogy a budapesti Széchenyi-hegyi Gyermekvasút mellett ez az egyetlen olyan vasútvonal az országban, ahol 10 és 18 év közötti gyermekvasutasok látnak el szolgálatot.
Csömödéri Állami Erdei Vasút
A Zala vármegyei Csömödéri Állami Erdei Vasút a maga 110 kilométerével a leghosszabb keskeny nyomtávú vasútvonal az országban, noha csak mintegy harmadán, 33 kilométeren folyik személyszállítás, a többi ma is a fakitermelésben és a fafeldolgozásban kap szerepet. A nagycenkihez hasonlóan itt is találkozhatunk gőzmozdonnyal. A lenti vasútállomás épületében a több mint százéves vasút történetét, valamint a göcseji régió erdészeti és vadászati hagyományait bemutató állandó kiállítást rendeztek be. A Zalai-dombság fenyvesei és ősbükkösei közt kanyargó sínpár változatos, izgalmas útvonalon halad, több kis települést érintve. Érdemes megszakítani az utat a budafai arborétumnál, főleg a tavaszi-kora nyári azáleavirágzás idején, vagy csobbanni egyet nyáron a végállomás közelében, az erdők ölelésében megbújó kistolmácsi szabadstrandon.
Királyréti Erdei Kisvasút
Az idén 130 éves Királyréti Erdei Kisvasút tíz kilométeres szakaszon, Kismarosról Királyrétre szállítja az utasokat. A Dunakanyar a fővárosból is az egyik leglátogatottabb turisztikai célpont, Királyrétről pedig számos tanösvény, túraútvonal indul a Magas-Börzsönybe. Horgásztó, források, barlangok, de kilátók és erdei játszóterek közül is választhatunk úti célt bármely évszakban. A Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpontban ízelítőt kaphatunk az itt élő növények és állatok életközösségeiről. A végállomás mellett 750 méteres körpályán próbálhatjuk ki erőnlétünket, kiderül, sikerül-e megmozdítani lábbal, pedálok segítségével a hajtányt.
Az országban egyedülálló, hogy nemcsak dízel- és gőzmozdony, de ezen a vonalon zakatol az idén tíz éve beüzemelt Vili is. A magyar fejlesztésű, 32 fős kis zöld motorkocsi különlegessége, hogy környezetbarát, helyi szennyezőanyag-kibocsátása nincs, hisz elektromos hálózatról feltölthető akkumulátorokkal működik, valamint a tetején lévő napelemeknek köszönhetően napenergiát használ.
Gemenci Állami Erdei Vasút
A Tolna vármegyei kisközségből, Pörbölyből indul, és mesebeli helyszínen, a gemenci ártéri erdőben kanyarog a szintén dízel- és gőzmozdonyok vontatta kisvasút. A kisvasút épülete a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ, ahol a diorámákat, trófeákat, valamint a modern, interaktív, érintőképernyős szemléltetőeszközöket is felvonultató Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben című tárlat tekinthető meg.
Talán még ennél is különlegesebb az a közelében álló, vadászkastélyt mintázó, gyönyörű, vörösfenyőből épült kiállítási pavilon, amely az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításra készült a Városligetbe. Habsburg-Tescheni Frigyes főherceg öröksége volt, páratlan érték, hisz az ezredéves kiállítás több mint kétszáz pavilonjából talán csak ez és a zebegényi dohánypavilon maradt fenn épen. A klasszicizáló épület lenyűgöző belső terében ma a Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas című interaktív, állandó kiállítás látható, mellőle pedig vadászattörténeti tanösvény indul. A közeli, háromhektáros vadmegfigyelő kertben gímszarvasokban és vaddisznókban gyönyörködhetünk. Kicsit messzebb, mintegy hat kilométeres sétával érhető el a „Pörbölyi Titán”, ez a csomoros törzsű, körülbelül százéves fekete nyár, amely lélegzetállító faóriás: törzsének több mint 12 méteres kerületével Magyarország legnagyobb törzskerületű fája.
A kisvasút vadregényes, érintetlen erdei tájon halad, ami már önmagában is gyönyörű, de szinte minden megállója tartogat meglepetéseket. Méhészeti kiállítás, a halászat történetét bemutató tárlat és fantáziadús, halászati tematikájú játszótér, Molnárka, illetve Fekete gólya tanösvény vonultatja fel az ártér páratlan gazdagságú természeti értékeit a Keselyűs végállomásig, ahonnan érdemes még elsétálni a Sáros tó partján álló madármegfigyelő toronyig.
Lillafüredi Állami Erdei Vasút
A budapesti Széchenyi-hegyi Gyermekvasút után a legforgalmasabb, legkedveltebb magyarországi kisvasút. Gemenchez hasonlóan, nagyszerű természeti adottságainak köszönhetően vonzó turisztikai régióban fekszik a Bükk-hegységben.
Minden megállója felfedezni való kincseket rejt. Miskolcról a diósgyőri vár érintésével érkezünk a Szinva-patak völgyébe. A Hámori-tó partján fekvő mesebeli Palotaszálló és környéke a mésztufa és cseppkőbarlangokkal (továbbá a Szeleta-barlang sincs innen messze), vagy a József Attilát is megihlető vízeséssel nagyon népszerű, de további megállóit, a Fazola Henrik tervezte őskohót vagy a pisztrángszaporító telepet sem érdemes kihagyni, ugyanis itt még falatozhatunk is.
Igazi hegyi pálya, hisz alagutak, völgyhidak, sziklaszorosok teszik változatossá a 14 kilométernyi robogást a zöldben. A kisvasút télen is közlekedik, zárt kocsikkal, fatüzeléssel. Öt éve a szárnyvonala is látogatható alkalmanként, Andókút kis tavacskája és forrása szintén hangulatos kirándulóhelyszín.
Nyitóképen a Gemenci Állami Erdei Vasút felújított Rezét nosztalgia gőzmozdonya a Pörböly–Lassi vonalszakaszon a gemenci természetvédelmi területen. Fotó: Máthé Zoltán / MTI
