Öt mítosz a vikingekről

Kultpol

A vikingek koszosak és ápolatlanok voltak

Korántsem. ? Számos régészeti bizonyíték árulkodik ennek az ellenkezőjéről, úgy mint szemöldökcsipeszek, fésűk, körömtisztítók és fogpiszkálók ? fejtette ki Louise K?mpe Henriksen, a roskildei Viking Hajók Múzeumának kurátora. Ezt erősíti meg többek között John of Wallingford 1220-tól kezdődő krónikája, amelyben leírja, hogy a vikingek fésülködtek, gyakran cserélték ruhájukat, minden szombaton lefürödtek, s ennek volt köszönhető, hogy a leigázott területek asszonyai egy percig sem lehettek biztonságban, sőt a vikingek nemesemberek lányait tették meg szeretőiknek.

 

 

Henriksen azonban ennek ellenkezőjére is talált példát az írásos forrásokban. Ibn Fadlan arab nagykövete például "Allah legpiszkosabb teremtményeinek" írja le a vikingeket. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az arabok, illetve a muzulmánok olyan kultúrkörből jöttek, amely megkövetelte a tisztaságot (a napi ötszöri ima előtt), miközben a vikingek valóban összehasonlíthatatlanul kevesebbszer vettek fürdőt. A vikingek mindazonáltal nagyon adtak a külsőre: a hajukat éppúgy ápolták, mint hosszú vagy rövidre vágott szakállaikat.

A vikingek szarvas sisakot viseltek

Csak a mesében. A képregényeken, számítógépes játékokban vagy filmekben felbukkanó vikingek leggyakoribb ismertetőjegye a fejükön látható, szarvval ellátott harci sisak. Ez a népszerű ábrázolásmód a Wagner-operáknak köszönhetően alakult ki a 19. század végén, minekután a gonosz karakterek rendre ilyen fejfedőkkel a kobakjukon jelentek meg.

 

 

A harcok során egy ilyen sisak minden volt, csak éppen praktikus nem ? annál is inkább, mivel minden szembejövő tárgyba, emberbe stb. belegabalyodott. A csatamezőn a vikingek egyszerű vassisakot viseltek, magukat pedig kardokkal és lándzsákkal védték. A fegyverek a vikingek társadalmi ranglétrán elfoglalt pozíciójuk megismeréséhez nyújthatnak fogódzót: kis baltája és kése szinte mindenkinek volt, kardokat azonban csak az elit tagjai hordhattak maguknál. A vikingek ezenkívül íjat, nyilat és élesre fent dárdát használtak, de előfordult pajzs is, amelynek széle bőrből volt, s gyakran dekorálták.

A vikingek úgy néztek ki, mint mi

Részben. Bizonyos értelemben igaz, de számos különbség figyelhető meg az arcvonásokban, és van egy olyan rejtély is, amelyet eddig nem sikerült megfejteni. A vikingek anatómiailag nagyon hasonlítanak a mai dánokhoz, azzal a különbséggel, hogy átlagosan 8?10 centiméterrel alacsonyabbak voltak náluk. Louise K?mpe Henriksen úgy gondolja, hogy a fizikailag erősebb testalkatú vikingekre nagy hatással volt életmódjuk, ami legjobban a földműveléssel és az erős fizikai munkával írható körül; esetükben gyakoriak voltak a gyulladásos ízületi betegségek valamint a fogfájdalmak. A táplálkozásuk sem volt megfelelő, ami annak fényében érdekes, hogy az Európát hajóikkal keresztül-kasul bejáró, portyázó vikingek szinte bármilyen élelemre szert tehettek.

 

 

Egy másik érdekesség, hogy a nők és a férfiak nagyon hasonlítottak egymásra, olyannyira, hogy még ma is problémát jelent egy viking sírból előkerülő csontváz nemének megállapítása. A közkeletű vélekedéssel szemben a vikingek hajszíne is változatos volt: ugyanúgy voltak köztük vörösek, szőkék és barnák.

Louise K?mpe Henriksen még egy rejtélyre hívja fel a figyelmet: az ír annalesekben különbséget tesznek a "sötétbőrű' és a "csodálatosan szőke" vikingek között, ami a mai ír nyelvben a "dubgaill"-nek és a "finngaill"-nek felel meg. A tudományos körökben élénk vita folyik arról, hogy mi is lehetett pontosan ezeknek a szavaknak az értelme; vannak, akik szerint így tettek különbséget a dánok és a norvégok között, mások azonban elvetik az elméletet, mondván, nincs különbség az ősök között.

Ruhájukat az egész világon csodálták

A vikingek öltözéke iránti csodálat néhány korabeli ábrázolásra vezethető vissza, a kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a legtöbb ruha az évszázadok során elenyészett. ? Ez a képünk igen csalóka, mivel az a sírokban megmaradt textíliákon és tárgyakon alapul ? fejtette ki Ulla Mannering dán régész. ? Néhány esetben pedig nagyon nehéz rekonstruálni, hogy milyenek is voltak pontosan a vikingek öltözékei. Ráadásul az sem biztos, hogy a sírokba ugyanazokat a ruhákat temették, amelyeket viseltek ? fűzte hozzá.

A kutatók egyelőre abban sem biztosak, hogy volt-e bármilyen különbség a nők és a férfiak öltözködési szokása között. A nők rendszerint hosszú ruhákat vagy szoknyákat hordtak. A ruhák kétrétegűek voltak: volt egy belső, alsószoknyaszerű vászonréteg, amely finomabb és hűsítő hatású volt, míg a külső réteg gyapjúból készült és sokkal melegebb volt. A férfiak ugyanazt az anyagot viselték, mint a nők, azzal a különbséggel, hogy készítettek nadrágokat is, amelyek lehettek hosszúak vagy térdig érő fazonúak.

 

 

A kutatók azt is kiderítették, hogy a vikingek ismerték és szerették a színeket, különösen a kéket és a vöröset. A dánok ősei ráadásul rajongtak a luxuscikkekért (pl. selyem), de az elit tagjai közül ezt csak kevesen engedhették meg maguknak.

 

A vikingek arcát sebhelyek tarkították

 

A tudósok nem tudják megállapítani a csontvázak tanulmányozásából, hogy egy viking harcos arcát mennyire csúfították sebhelyek és horzsolások. ? A férfiak csontjain láttunk példákat vágásokra a csípő körül, amely sérüléseket a harcos túlélte. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek az arcát horzsolások tarkították volna, de az sem igaz, hogy ne lett volna gyakori ? mondta el Mannering.