Így jelenleg hatvan történelmi emlékhely van hazánkban, melyeknek szakmai ernyőszervezete a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri).
A mostani döntés alapján három olyan helyszín lett történelmi emlékhely, amelyek az 1848-as forradalomhoz és az azt követő szabadságharchoz kötődnek, így történelmi emlékhely lett a Landerer-nyomda, ahol a forradalom követeléseit megfogalmazó 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták, valamint a szabadságharc legfényesebb diadalainak emlékét őrző isaszegi és tápióbicskei csatatér. Történelmi emlékhely lett ezek mellett a Szent Lászlóhoz köthető zsinat helyszíneként a szabolcsi földvár és templom, valamint a magyar történelem viharos századainak szemtanúja, a siklósi vár is, amelyet a Tenkes kapitányából mindenki jól ismerhet.
Móczár Gábor, a Nöri főigazgatója a bővítés kapcsán elmondta: kiemelten fontosnak tartja, hogy történelmünk jeles helyszínei minél kitüntetettebb figyelmet kapjanak, és beépüljenek a köztudatba nemcsak mint helyszínek, de mint magyarságunk és nemzeti identitásunk fontos építőkövei is.
Történelmi emlékhely a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében olyan, a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőségű helyszín, amelyet a kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít.
A képen a siklósi vár.
