Áder János köztársasági elnök jelenlétében, az intézmény minden művészeti tára közreműködésével tartja meg az újranyitás alkalmából ünnepi műsorát március 12-én 20 órai kezdettel a Magyar Állami Operaház. Az Újranyitógála műsorán az alkalomhoz illő művek csendülnek fel: elhangzik többek közt Dohnányi monumentális előadói apparátusra írt, ritkán hallható Ünnepi nyitánya, részletek csendülnek fel Kodály Háry Jánosából, valamint ugyancsak részlet látható Seregi A makrancos Kata című balettjéből.
A magyar szerzők művei mellett magyar tematikájú darabok is megszólalnak – Berlioz: Rákóczi-induló, Brahms: 5. magyar tánc, ifj. J. Strauss: Éljen a magyar!, amelyeket Plácido Domingo dirigál. A műsorban közreműködik Balga Gabriella, Gál Erika, Kálmándy Mihály, Sándor Csaba, Szegedi Csaba és Szvétek László operaénekes, Melnik Tatiana és Kekalo Iurii balettművész,a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei. Vezényel: Medveczky Ádám, Kesselyák Gergely első karmester és Kocsár Balázs főzeneigazgató.
Másnap, március 13-án több mint 90 év után ismét színpadon mutatják be a Hunyadi László ősváltozatát. Az előadás főbb szerepeit Brickner Szabolcs (Hunyadi László), Kolonits Klára (Szilágyi Erzsébet), Pataky Dániel (V. László), Miklósa Erika (Gara Mária), Bretz Gábor (Gara nádor), Palerdi András (Czillei Ulrik), Balga Gabriella (Hunyadi Mátyás) és Erdős Attila (Rozgonyi) alakítják. Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei (koreográfus: Solymosi Tamás), valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkara (karvezető: Hajzer Nikolett), vezényel: Kocsár Balázs főzeneigazgató.
A darabot a premiert követően március 15-én, 17-én, 23-án és 27-én tűzi műsorára az Operaház.
Erkel Ferenc az 1844-es ősbemutatót követően több változtatást, kiegészítést is végzett művén, így az olyan híres részletek, mint a nyitány, Hunyadi László, Szilágyi Erzsébet és Gara Mária egy-egy áriája, valamint a Palotás csak az elkövetkező másfél évtizedben kerültek az eredeti műbe. Sajátos módon ezért a Hunyadi-ősváltozaton az 1860-as évekre kialakult, Erkel Ferenc által véglegesített változatot szokás érteni. A széles közönség ugyanakkor nem ezt, hanem a darab Radnai Miklós, Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv által az 1935-ös bemutató alkalmával zenéjében, szövegében és dramaturgiájában is a kor igényei szerint átdolgozott változatát ismeri, ami ezt követően több mint fél évszázadon át szerepelt így a repertoáron.
Bár az 1980-as években Németh Adamé karmester, majd Fodor Géza dramaturg munkásságának köszönhetően mind lemezen, mind színpadon történtek kísérletek az eredeti mű dramaturgiájának visszaállítására, ezek a szövegbeli változtatásokat megőrizték, és a zenét is ahhoz igazították. Ezáltal egy olyan hibrid mű jött létre, amely továbbra is torzított formában közvetítette az eredeti darab gondolatiságát.
Az Operaház újranyitására készülő produkció most a Hunyadi László az MTA Zenetudományi Intézet és Szacsvai Kim Katalin által közreadott 2006-os kritikai kiadása nyomán készül, ami alapján Kocsár Balázs 2010–11-ben már vezényelte a debreceni Csokonai Színház előadását. A helyreállított darab hűen tükrözi azokat a bel canto és francia nagyoperákra jellemző stílusjegyeket, amelyek az eredeti művet is jellemezték, míg a rendező, Ókovács Szilveszter az énekesek bevonásával készített szövege is az Egressy Béni-féle eredeti alapján készült, az elavult, értelmét vesztett vagy nehezen énekelhető részeket saját megoldásokkal és a Nádasdy-féle változat felhasználásával javítva. A darabot az ősváltozathoz méltó, korhű látványvilág kíséri, aminek jelmez- és díszletterveit Lisztopád Krisztina jegyzi. A produkció ugyanakkor a modern kor eszköztárát alkalmazva vetítéseket is használ (animációs tervező: Czeglédi Zsombor), és a vadonatúj színpadtechnika nyújtotta lehetőségeket is kihasználja.
Az operapremiert követően, március 14-én a Magyar Nemzeti Balett veszi birtokába az Operaház színpadát, a Mayerling című neoklasszikus kosztümös balettprodukció új színpadra állításával. Sir Kenneth MacMillan a londoni Királyi Balett számára 1978-ban koreografált alkotása Habsburg Rudolf trónörökös és szeretője, Vetsera Mária bárókisasszony kettős tragédiával végződő szerelmi viszonyát dolgozza fel. A 20. század kiemelkedő skót koreográfusának egyik fő művében, más kiforrott egész estés balettjeihez hasonlóan, kiemelt figyelmet fordított a karaktereiben lejátszódó érzelmi folyamatok hiteles ábrázolására, miközben a tánctechnikai tudás, a látványos külsőségek és a megkomponált tömegjelenetek egyaránt jellemzik munkáját. A darabot, amit MacMillan Liszt Ferenc műveire koreografált, először 2004-ben mutatta be az Operaház balettegyüttese. A főszerepeket most többszörös szereposztásban Timofeev Dmitry és Balázsi Gergő Ármin (Rudolf), valamint Melnik Tatiana, Tanykapeva Aliya és Felméry Lili (Mária) alakítják, a zenekart Medveczky Ádám dirigálja. Az előadás a premiert követően március 19-én, 24-én, 26-án, 27-én, 30-án és április 2-án szerepel az Operaház műsorán.
A premiereket követően, március 15-ével újraindulnak az Operaházon belül a vezetett túrák is, így azok is megcsodálhatják a felújított dalszínházat, akik nem kívánnak az előadásokra jegyet váltani. A nemzeti ünnepen 10:30, 12:00, 13:30, 15:00 és 16:30-as kezdéssel indulnak a közönségforgalmi terekben egyórás vezetések magyar és angol nyelven. Ezt követően vasárnaponként 13:30-tól várják magyar nyelvű vezetések az érdeklődőket, míg angol nyelven minden nap 13:30, 15:00 és 16:30-kor kezdődnek az épületbejárások.
Folytatódik az MVM OperaKaland: új bemutatók főpróbáinak megtekintését is lehetővé teszik középiskolás osztályok számára. A sorozat március 11-én a Hunyadi László előadásával veszi kezdetét, amit másnap a Mayerling diákpremierje követ.
Nyitókép: Berecz Valter
