(MTI) A korábban Fazola-napok elnevezésű rendezvény mára ? főleg anyagi nehézségek miatt ? egynapos fesztivállá redukálódott, ám aki kíváncsi arra, hogy a vasércből hogyan lesz vas, a vasból kovácsolás útján használati- vagy dísztárgy, miképp birkóztak eleink a vassal, az nem csalódhat az újmassai őskohónál, ahol hagyományosan látványcsapolást is tartanak.
A fesztivál célja ? a selmecbányai hagyományok ápolásán túl ?, a térségben évszázadokon át művelt ipari kultúra történeti értékeinek bemutatása, a műszaki pályák népszerűsítése, valamint a bányász-, kohász-, erdésztársadalom összetartozásának kifejezése.
Gulya István, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeumának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: az őskohónál egésznapos, látványos rendezvény várja az odalátogatókat, akik akár az ez alkalommal Fazola névre elkeresztelt lillafüredi kisvonattal is utazhatnak a helyszínre.
A Rotary Club Miskolc tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Fazola Henrik díszműkovácsversenyt, amelyre ezúttal határon túli kovácsok is érkeznek ? mondta Kovács Attila, a klub elnöke.
Fazola Henrik Magyarországon az ipari tőke egyik első képviselőjének tekinthető, több kisebb gyárat létesített a Garadna és a Szinva völgyeiben, hogy itt dolgozza fel a környező bányák vasércét. Mária Terézia 1770. július 28-án írta alá a diósgyőri vasgyár alapítólevelét. Ekkor Fazola elkezdte a massai nagyolvasztó megépítését, amelyet 1772 tavaszán helyezett üzembe. A vasgyártást fia, Fazola Frigyes vitte tovább, 1804-ben kezdték építeni a nagyobb hasznos térfogatú új vaskohót, a Garadna patak partjára.
Ezt, a ma őskohónak nevezett olvasztót szolgálta ki hűtővízzel a Hámori-tó, amelyet azért hozott létre duzzasztással, hogy ne legyen kitéve a Garadna patak vízingadozásának, és egyenletes mennyiségű vizet használhasson.
