"A marxista szellem napvilága ragyog fel hétről hétre a DISZ Petőfi körének vitáin" - írta a Szabad Nép publicistája június 24-én A Szellem napvilága című cikkében, melyben egyenesen arra csábította az olvasókat, hogy látogassanak el a három nappal későbbi sajtóvitára. 30-án a párt szócsöve már erősen elítélő hangnemben írt az eseményről, ami jól jellemzi a pártvezetés bizonytalanságát csakúgy, mint a párt ifjúsági szervezetének vitafórumaként 1955-ben létrejött Petőfi Kör hangnemének radikalizálódását.
Tömeg a teremben...
A szervezet a Magyar Dolgozók Pártja ifjúsági tagozatának, a Dolgozók Ifjúsági Szövetségének égisze alatt jött létre Tánczos Gábor irányításával, akit egyszer már eltávolítottak a vezetőségből és csak az '53-as enyhülés időszakában térhetett vissza oda. Bár félreállítása a minden alapot nélkülöző bizalmatlanságnak volt köszönhető, a későbbiekben jelentősen meghatározta politikai gondolkodásmódját.
...és az udvaron is.
Mindenesetre megalakulásakor a Petőfi Kör még nem bírálhatta nyíltan a rendszert, mivel Rákosi pozíciója akkorra stabilizálódott. Egy év múlva azonban változott a helyzet: egyre többen követelték vissza Nagy Imrét a hatalomba. Tánczosék csak erre a pillanatra vártak, megszervezték az ellenzék addigi legradikálisabb sajtóvitáját. Az eseményre a Váci utcai volt tiszti kaszinó nagytermében került sor, ahol több ezren hallgatták végig az előadásokat.
Déry Tibor felszólalása
A hangnemváltást már a fő téma, a sajtóreform kiválasztása is jelezte, hiszen ez már önmagában is valószínűsítette a rendszerellenes felhangokat. Ráadásul az első napokban még gazdaságpolitikáról és a marxista filozófia elméleti kérdéseiről vitatkozó, főként baloldali értelmiségieket tömörítő szervezet tagjai, 27-én már nagyon is gyakorlati kérdéseket feszegettek.
"Azt hiszem, bajaink kútforrása a szabadság hiánya. ...amíg ezeket a hibákat szóban és főképp gyakorlatban megtestesítő személyek a helyükön maradnak, addig a politikai bírálatnak az a dolga, hogy a lehető leggyorsabban távozásra bírja [őket]" - mondta Déry Tibor a népszerű író, aki egyszerű és nyílt beszédével a legnagyobb vihart kavarta a teremben éppúgy, mint a politika felsőbb szintjén. Tardos Tibor 1848 szellemére, az akkor kivívott sajtószabadságra emlékeztetett.
Érthető hát, hogy a pártvezetés idegesen reagált. Az SzKP februári XX. kongresszusa után egyre kellemetlenebb helyzetbe került Rákosi a személye elleni nyílt támadásnak értékelte a találkozót, ahol a fent említetteken kívül többek között ismert Nagy Imre-szimpatizánsok és egyéb pártellenzékiek léptek fel. Például Méray Tibor, a Szabad Nép szerkesztőségéből korábban eltávolított újságíró, aki beszédében világossá tette, hogy csakis a Nagy Imre által képviselt politikának van jövője.
Lukács György és Szakasits Árpád
A párt végül hivatalos nyilatkozatban ítélte el a sajtóvita szereplőit és az ott elhangzottakat, a Petőfi Kört pedig rendszerellenesnek minősítette. Ennek megfelelően a Belügyminisztériumban hozzáfogtak a felelősök letartóztatásának előkészítéséhez. Erre azonban már nem került sor, mert az a fejleményekről értesült szovjet vezetés belátta, hogy Rákosi a megváltozott viszonyok között képtelen a helyzet kontrollálására. Júliusban megromlott egészségére hivatkozva felmentették tisztségéből, helyére Gerő Ernő került.
Az új első titkár személye azonban korántsem nyugtatta meg a reformereket, a Petőfi Kör tovább szervezte vitaestjeit egészen október 23-ig. A forradalom kitörésekor Tánczos úgy gondolta, hogy céljukat elérték, már nincs szükség a szervezetre, ezért feloszlatta azt.
