A XII. Ötvösművészeti Biennále a kortárs magyar ötvösművészet legnagyobb országos tárlata: ötven művész munkái láthatók a Klebelsberg Kultúrkúriában. A kiállított darabokból látszik, hogy a művészeti ág képviselői napjainkban milyen széles körben alkotnak. A seregszemlén egyaránt szerepel művészeti alkotás, plasztika, dísztárgy, használati tárgy, ékszer és kegytárgy is. 

Az idei év témája a szakralitás volt. Volt, aki vallási tárgyakat készített, mások a szent gondolatokat fogalmazták bele alkotásaikba, de olyan is akadt, aki bizonyos bibliai jeleneteket vett alapul munkája elkészítéséhez.

A liturgikus tárgyak között kiemelkedik Kovács Erzsébet monstranciája, amelyet II. János Pál látogatásának emlékére készített. Ez a klasszikus szentségmutatókhoz képest formailag kissé eltér: egy gyönyörű életfát ábrázol. Az élénkzöld levelek, a köztük futó arany ágak és a rubinszínű gyöngyök egészen különlegessé teszik ezt a tárgyat.

Láthatunk egy klasszikusabb monstranciát is: Serbakow Tibor alkotásán a lángoló sugarú nap-forma a fényességet és a méltóságot jelképezi.

Kálmán László: Személyes mandala
Fotó: Kultúra.hu/ Csákvári Zsigmond

A bibliai jeleneteket ábrázoló alkotások közül Sisa József tűzzománcból építkező munkái ragadták meg a figyelmem. A hitetlen, A hitvány és Az irgalmas a keresztvitel fontos mozzanatait ragadják meg, az egyes alakok egymásra rétegződve alkotnak egy kompozíciót. 

Ifj. Szlávics László Falu végén című alkotása is fontos munka ezen a kiállításon: a keresztlevétel témáját úgy ragadja meg a kagylószerűre formált dísztárgyon, hogy az alakok, a kereszt és a táj szinte alig domborodnak ki a síkból, ettől a mű nagyon érzékeny és finom hatást kelt.

Ifj. Szlávics László: Falu végén
Forrás: ebookextra.hu

Néhány munka erős szimbolikával bír: B. Laborcz Flóra Igyekezet című alkotása is ezek közé sorolható. A létrából, keresztekből, kerekekből, angyalszárnyból és zászlóból felépülő, konstruktivista szobor a mennybe jutást szimbolizálja, azt a kihívásokkal és akadályokkal teli utat, amelynek tetején ott vár a célt jelző zászló. 

Sokan elszakadtak a klasszikus keresztény szimbólumoktól és történetektől. Katona Katalin például Lao-ce Tao Te King 7. tanítását alapul véve alkotta meg sorozatát. Az Örök az ég és örök a föld címet viselő szobrok egy-egy keretből állnak, ezeken helyezkednek el a különféle rátétek, az egyiken például egy felfelé szálló angyalcsapat. Szerepel a kiállításon Kálmán László Személyes mandalája is, amely a spirituális fejlődés eszközeként is értelmezhető. Kálmán egy klasszikus mandalaformát vett alapul, a mű alsó rétege egy koncentrikus körökből felépülő aranyszínű forma, amelynek tetején labirintusszerű négyzetekből álló fémlemez áll.

Nekem a legjobban azok a munkák tetszettek, amelyek szabadon értelmezték a szakralitás témáját. Nemes Attila Tangó című szobra fémlemezek hajlításával rajzol ki két alakot, akik feszes keretben tartják a pózt. Testük ívbe hajlik, a két táncos kommunikál egymással. Nemes Attila nagyon pontosan ragadja meg a két alak közötti teret is, aminek révén megszületik maga a tánc.

Bicsár Vendel: Hársfavirág
Forrás: mkisz.hu

Bicsár Vendel Hársfavirág elnevezésű szobra a valódi virág formájából indul ki, azt sokszorosára nagyítja, nemes anyagokból megformázza, ezáltal szakralizálja és ráirányítja a figyelmet arra, hogy ez a kis egyszerű, hétköznapi virág mennyi szépséget rejt magában.

Az alkotások egy része Ady Endre munkássága előtt tiszteleg. Oláh Sándor a költő legismertebb portréját és az egyik istenes versének, Az Úr érkezése címűnek első versszakát használja fel Hommage á Ady című sorozatában, míg Molnár Éva Csinszkát és Adyt formázta meg. Meglehetősen szürreálisak ezek a munkák, nemcsak az aranyszínű fejek miatt, hanem azért is, mert az alakok szeme csukva van, deréktól lefelé pedig egy-egy oszlopban végződnek – van bennük valami nem evilági.

A középső vitrinekben főként ékszerek láthatók. Ezek között is van olyan, ami az Ady Emlékévhez kapcsolódik, például Bartl Dóra Vér és arany című, a vers által inspirált szettje.

Ezekben a vitrinekben szerepel egyébként Gelley Kristóf ezüst tejes kancsója, teáskannája és cukortartója, amelyek finom megmunkáltságuk révén lesznek emlékezetesek.

Gera Noémi: Lebegő lélegzet
Forrás: Gera Noémi Facebook oldala

Kiemelkedik még Gera Noémi Lebegő lélegzet címet viselő nyaklánca és Czinder Tünde ékszerei, amelyek kecses, finom voltuk miatt válnak érdekessé.

A kiállítás október 10-ig látható a Klebelsberg Kultúrkúriában.