Szentség az ötvösművészetben

A XII. Ötvösművészeti Biennále a kortárs magyar ötvösművészet legnagyobb országos tárlata: ötven művész munkái láthatók a Klebelsberg Kultúrkúriában. A kiállított darabokból látszik, hogy a művészeti ág képviselői napjainkban milyen széles körben alkotnak. A seregszemlén egyaránt szerepel művészeti alkotás, plasztika, dísztárgy, használati tárgy, ékszer és kegytárgy is. 

Az idei év témája a szakralitás volt. Volt, aki vallási tárgyakat készített, mások a szent gondolatokat fogalmazták bele alkotásaikba, de olyan is akadt, aki bizonyos bibliai jeleneteket vett alapul munkája elkészítéséhez.

A liturgikus tárgyak között kiemelkedik Kovács Erzsébet monstranciája, amelyet II. János Pál látogatásának emlékére készített. Ez a klasszikus szentségmutatókhoz képest formailag kissé eltér: egy gyönyörű életfát ábrázol. Az élénkzöld levelek, a köztük futó arany ágak és a rubinszínű gyöngyök egészen különlegessé teszik ezt a tárgyat.

Láthatunk egy klasszikusabb monstranciát is: Serbakow Tibor alkotásán a lángoló sugarú nap-forma a fényességet és a méltóságot jelképezi.

A bibliai jeleneteket ábrázoló alkotások közül Sisa József tűzzománcból építkező munkái ragadták meg a figyelmem. A hitetlen, A hitvány és Az irgalmas a keresztvitel fontos mozzanatait ragadják meg, az egyes alakok egymásra rétegződve alkotnak egy kompozíciót. 

Ifj. Szlávics László Falu végén című alkotása is fontos munka ezen a kiállításon: a keresztlevétel témáját úgy ragadja meg a kagylószerűre formált dísztárgyon, hogy az alakok, a kereszt és a táj szinte alig domborodnak ki a síkból, ettől a mű nagyon érzékeny és finom hatást kelt.

Néhány munka erős szimbolikával bír: B. Laborcz Flóra Igyekezet című alkotása is ezek közé sorolható. A létrából, keresztekből, kerekekből, angyalszárnyból és zászlóból felépülő, konstruktivista szobor a mennybe jutást szimbolizálja, azt a kihívásokkal és akadályokkal teli utat, amelynek tetején ott vár a célt jelző zászló. 

Sokan elszakadtak a klasszikus keresztény szimbólumoktól és történetektől. Katona Katalin például Lao-ce Tao Te King 7. tanítását alapul véve alkotta meg sorozatát. Az Örök az ég és örök a föld címet viselő szobrok egy-egy keretből állnak, ezeken helyezkednek el a különféle rátétek, az egyiken például egy felfelé szálló angyalcsapat. Szerepel a kiállításon Kálmán László Személyes mandalája is, amely a spirituális fejlődés eszközeként is értelmezhető. Kálmán egy klasszikus mandalaformát vett alapul, a mű alsó rétege egy koncentrikus körökből felépülő aranyszínű forma, amelynek tetején labirintusszerű négyzetekből álló fémlemez áll.

Nekem a legjobban azok a munkák tetszettek, amelyek szabadon értelmezték a szakralitás témáját. Nemes Attila Tangó
című szobra fémlemezek hajlításával rajzol ki két alakot, akik feszes
keretben tartják a pózt. Testük ívbe hajlik, a két táncos kommunikál
egymással. Nemes Attila nagyon pontosan ragadja meg a két alak közötti
teret is, aminek révén megszületik maga a tánc.

Bicsár Vendel Hársfavirág elnevezésű szobra a valódi virág formájából indul ki, azt sokszorosára nagyítja, nemes anyagokból megformázza, ezáltal szakralizálja és ráirányítja a figyelmet arra, hogy ez a kis egyszerű, hétköznapi virág mennyi szépséget rejt magában.

Az alkotások egy része Ady Endre munkássága előtt tiszteleg. Oláh Sándor a költő legismertebb portréját és az egyik istenes versének, Az Úr érkezése címűnek első versszakát használja fel Hommage á Ady című sorozatában, míg Molnár Éva Csinszkát és Adyt formázta meg. Meglehetősen szürreálisak ezek a munkák, nemcsak az aranyszínű fejek miatt, hanem azért is, mert az alakok szeme csukva van, deréktól lefelé pedig egy-egy oszlopban végződnek – van bennük valami nem evilági.

A középső vitrinekben főként ékszerek láthatók. Ezek között is van olyan, ami az Ady Emlékévhez kapcsolódik, például Bartl Dóra Vér és arany című, a vers által inspirált szettje.

Ezekben a vitrinekben szerepel egyébként Gelley Kristóf ezüst tejes kancsója, teáskannája és cukortartója, amelyek finom megmunkáltságuk révén lesznek emlékezetesek.

Kiemelkedik még Gera Noémi Lebegő lélegzet címet viselő nyaklánca és Czinder Tünde ékszerei, amelyek kecses, finom voltuk miatt válnak érdekessé.

A kiállítás október 10-ig látható a Klebelsberg Kultúrkúriában.