Óvatosan járnának el Szent Pál állítólagos maradványaival

Kultpol

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, nemrég maga XVI. Benedek pápa jelentette be, hogy egy részleges tudományos kutatás eredményei arra engednek következtetni: valóban Szent Pál apostol földi maradványait tartalmazza az a római szarkofág, amelyet még soha nem nyitottak fel, de amely a keresztény hagyomány szerint az apostol sírja.

Ulderico Santamaria, a Tuscia Egyetem professzora és a vatikáni vizsgálatokat vezető orvoscsoport feje azonban egy múlt pénteken tartott sajtótájékoztatón próbálta lehűteni a Szent Pál maradványai miatt felizzó kedélyeket. Szerinte ugyanis a vizsgálatok eredményei nem szolgáltatnak minden kétséget kizáróan bizonyítékot az ügyben.

Andrea Cordero Lanza di Montezemolo bíboros, a falakon kívüli Szent Pál bazilika főpapja viszont kitart a bejelentés mellett, és szerinte tényleg Szent Pál maradványai kerültek elő. A vatikáni régészek 2006-ban fedezték fel a különleges sírt, amely a bazilika főoltára alatt volt: ez a szakemberek akkori nyilatkozatai alapján nyilvánvalóvá tette, hogy tényleg az apostol szarkofágját fedezték fel a Róma ókori városfalaitól három kilométerre álló templomban.

Szent Pál a mai Törökország területén található Tarsus városából származott. Jézust személyesen nem ismerte, és a hagyomány szerint a damaszkuszi úton tért meg. Később beutazta a Mediterráneumot, Krisztus tanítását terjesztve. A Biblia nem részletezi Pál halálának körülményeit. A kutatók többsége szerint i.sz. 60 körül, Nero császár uralma alatt fejezték le - azért is nem feszítették keresztre, mert római polgár volt.

A keresztény hagyomány szerint testét egy római nő temette el, és egy szentélyt építettek sírjára. Később, 324 körül I. Constantinus császár bazilikát építtetett a helyén, amelyet az évszázadok során egyre bővítettek, majd 1823-ban egy pusztító tűz után szinte teljesen újjá kellett építeni a templomot.