Olyan népzenei feldolgozásokat várnak – bármilyen választott tájegységből – melynek egy adott pontján jól azonosíthatóan megjelenik Erkel Ferenc Himnuszának zenei motívuma idézet szinten, tisztelegve a magyarságtudatot és összetartozást tápláló nemzeti imádságunk előtt.
A nagyjából ötperces videós anyagokat május 21-én éjfélig várják az emlekhaz@gyulakult.hu címre.
Két évszázada, 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Hymnus című költemény kéziratát Szatmárcsekén. Huszonegy évvel később, 1844. február 29-én a Nemzeti Színház igazgatója, Bartay Endre 20 arany díjjal pályázatot tűzött ki a legjobb „népmelodiáért – Kölcsey Ferenc koszorús költőnk Hymnusára ének és zenekarra téve”. A pályázatra Erkel Ferenc valószínűleg elsőként adta be pályaművét (munkája egyes sorszámmal van ellátva), Itt az írás, forgassátok jeligével.
1844. június 15-én, ahogy a korabeli sajtó emlegette, a „műkedvelő urakból” álló bizottság Erkel Ferenc pályaművét ítélte a legjobb alkotásnak.
Nemzeti imádságunk 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor lett az Alkotmány szövegének a része.
A himnusz dallama korábban is felcsendült a népzenében, minden tájegységen, még ott is, ahol tiltották. A táncházakban a muzsikusok többek között nemzeti imádságunk dallamának felidézésével tartottak ki magyarságuk mellett. Ahogy tudták, beépítették a táncrendekbe legényesként, szaporaként, a lehető legtöbbet visszaadva Erkel Ferenc eredeti dallamából.
A képen középiskolás diákok és tanárok szavalják közösen a Himnuszt a magyar kultúra napján a Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium dísztermében Székelyudvarhelyen 2023. január 22-én. Fotó: Kátai Edit/MTI
